Ugrás a tartalomhoz

Szenes Iván (zeneszerző)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenes Iván
1973-ban
1973-ban
Született1924. április 25.[1]
Budapest
Elhunyt2010. szeptember 13. (86 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKornay Mariann[3]
GyermekeiSzenes Andrea
SzüleiSzenes Andor
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Iván témájú médiaállományokat.

Szenes Iván (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2010. szeptember 13.) EMeRTon-díjas magyar író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, érdemes művész. A családi hagyomány ápolója, folytatója. Statisztikák és az Artisjus 2000-es kimutatása szerint Magyarország legtöbbet játszott szerzője és legtermékenyebb dalszövegírója, csaknem 2 000 dalszöveget írt;[4] a Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma több mint 400. Csak az Imádok férjhez menni című darabjának 2010-ig harminchárom bemutatója volt.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja Szenes Andor (1899–1935) író, édesanyja Kelemen Piroska (1903–1999)[5][6] volt.[7] 1945–1948 között köztisztviselő, 1948–1949-ben a Világosság című lap munkatársa, 1949–1950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951–1956 között a Vidám Színpad[8] dramaturgja. 1956–1961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 1961–1979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.

2003-ban Nemcsak a húszéveseké a világ című, a közszolgálati televízióban fő műsoridőben sugárzott sorozatának nézettsége elérte a kereskedelmi televíziókét.

Halála előtt két hónappal, két részletben sugározta az MTV a Szenes Színház című műsort. Az internettől sem idegenkedő művész Klikkelj rám címmel írt egy 21. századi slágert.

Síremléke a Kozma utcai izraelita temetőben található (16-1-01).

A család

[szerkesztés]

Édesapja Szenes Andor író, színpadi és slágerszerző, akinek unokatestvére Szenes Béla író, újságíró,[3][9] másodunokatestvére Szenes Hanna mártírsorsú költőnő volt.[9] Felesége Kornay Mariann (Kornai Marianne), színésznő. (A televízió különböző műsoraiban gyakran szerepel Szenes Andor A szenesember című jelenete. Ebben Latabár Kálmán partnere volt.) A Szenes család alapította a Kornay Mariann Művészeti Díjat, melyet 2010-ben Dér Heni és Oláh Ibolya vehetett át. Lánya Szenes Andrea riporter, korábban az MTV alelnöke, politikus a Független Kisgazdapárt színeiben.

Munkássága

[szerkesztés]

Színpadi művei

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 491. (Szerző, dalszövegíró, dramaturg, fordító, zeneszerző, rendező)[10]

Royal Revü Varieté
József Attila Színház
Fodor Imre a színház legendás igazgatója – régi hagyomány ápolásaként – évadzáró bemutatóra zenés játékot rendelt. Számos emlékezetes előadás született így, sok nagy sláger is innen indult el hódító útjára.
Madách Színház
Fővárosi Operettszínház
Vidám Színpad
  • Susmus (Behár György)
  • Fogad 3-tól 5-ig (Behár György)
  • Segítség válunk (Fényes Szabolcs)
  • Legfeljebb elválunk (Vécsey Ernő)
  • Lovagias ügy
  • Elvámolt éjszaka
  • Egy király Párizsban (Bágya András)
  • Kutyakomédia (Blum József)
  • Szegény kis betörő (Nádas Gábor)
  • Isten veled édes Piroskám (Dobos Attila)
  • Nyitott ablak (Fényes Szabolcs)
  • Bubus (Fényes Szabolcs), főszereplők: Bodrogi Gyula, Dobránszky Zoltán, Zana József
  • Az ördög nem alszik (Fényes Szabolcs)
  • Ninocska (Wolf Péter)
Kis Színház
Kabarék a Vidám Színpad kamaraszínházában
  • Mi újság odaát (Charles Kálmán)
  • Meddig lehet elmenni
  • Hajrá magyarok
  • Ki van odafenn
  • Dobogón vagyunk (Kellér Dezső)
  • Szerencsés flótás, zenés játék (Fényes Szabolcs)
Medgyasszay Színház
Tarka Színpad[11]
  • Őfelsége a sztár. Zeneszerző: Bágya András
Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Kikapós patikárius. /Bertinet művéből átdolgozva/ Zeneszerző: Fényes Szabolcs. Főszereplő: Haumann Péter[12]
  • Uraim csak egymás után (Fényes Szabolcs)
  • Ibusz kisasszony (Fényes Szabolcs)

Filmek

[szerkesztés]

Rendező: Gertler Viktor, zeneszerző:Kerekes János. Főszereplők: Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Gábor Miklós, Petress Zsuzsa, Turay Ida.

Rendező: Révész György, zeneszerző: Fényes Szabolcs. Főszereplők: Ferrari Violetta, Zenthe Ferenc. Énekhangok: Hollós Ilona, Vass Éva, Kazal László, Vámosi János.

  • Éjfélkor

Rendező: Révész György, zeneszerző: Bágya András

Rendező: Keleti Márton, zeneszerző:Fényes Szabolcs

Rendező: Bán Frigyes, zeneszerző: (Fényes Szabolcs)

Rendező: Dargay Attila. Zeneszerző: Wolf Péter

Hofi Géza szerzőtársa

[szerkesztés]
Két műsor készítésében is közreműködött Malek Miklós társaságában
  • Tévé műsor
    • Temetni a munkát. Szilveszteri műsor, 1984. Szerzőtársak: Malek Miklós, G. Dénes György
  • Hofi részére írt további számok. Zeneszerző: Malek Miklós
    • Gondolj apádra
    • Szembe jönnek a lányok
    • Kiöregedett vadászkutya dala[14]

Rádióoperett

[szerkesztés]
  • A bűnbak, 1960 (Gyöngy Pál–Tokaji György)

Slágerei

[szerkesztés]

Tudományos igényű diszkográfia dalairól még nem készült. Nem túlzás azonban azt állítani, hogy minden idők legtermékenyebb slágerszerzője. Pálya-, „vetélytársai” több korosztályból kerültek ki. Néhányan közülük: Bradányi Iván, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György „Zsüti”, S. Nagy István, Romhányi József és az új nemzedék: Adamis Anna, Bródy János, Miklós Tibor, Sztevanovity Dusán. Sülyi Péter. A teljesség igénye nélkül összeállított-válogatott lista, előadó szerinti rendszerezéssel:[15]

Ákos Stefi
Apostol Együttes
  • Nehéz a boldogságtól búcsút venni (Németh Zoltán)
  • Homokvár (Németh Zoltán)
Aradszky László
  • Isten véled édes Piroskám (Dobos Attila), a dallal első díjat nyertek 1966-ban a Magyar Rádió Tessék választani! versenyén. Ezzel a számmal Ő lett az első aranylemezes (100 000!) is.
  • Nemcsak a húszéveseké a világ (Fényes Szabolcs)
  • Annál az első ügyetlen csóknál (Dobos Attila), az 1967-es táncdalfesztivál második helyezett dala.
Bilicsi Tivadar
Bodrogi Gyula
  • A legtöbb ember ott hibázza el. A zenét is Szenes Iván szerezte.
  • Az a jamaicai trombitás. A kaktusz virága című zenés játékból. Duett Voith Ágival (Nádas Gábor)
Breitner János
Corvina együttes
Cserháti Zsuzsa
  • A boldogság és én (Bágya András)
  • Kicsi gyere velem rózsát szedni (Gábor S. Pál)
Darvas Iván
  • Kicsit szomorkás a hangulatom máma. Az Imádok férjhez menni című zenés játékból (Nádas Gábor)
Eszményi Viktória
  • Úgy szeress (Behár György)
Feleki Kamill
  • Glauziusz bácsi dala. Az Állami Áruház című filmből (Kerekes János)
Ferrari Violetta
  • Melletted nincsenek hétköznapok (Fényes Szabolcs)
Harangozó Teri
  • Mama, úgy szeretlek én (Dobos Attila)
  • Mindenkinek van egy álma (Fényes Szabolcs)
  • Minden ember boldog akar lenni (Dobos Attila)
Hollós Ilona
  • Veled vagyok még gondolatban (Vig György)
  • 2*2 néha öt, duett Kazal Lászlóval (Fényes Szabolcs)
Jávor Pál
Kapitány Anna
Karády Katalin
  • Álltam a hídon (Horváth Jenő)
  • Ilyennek képzeltelek mindig. Orlay Jenő(Chappy)
  • Tavaszi álmok idején (Szerdahelyi Zoltán)
Karda Beáta
  • Hozzád szeretnék tartozni (Falus Gábor)
Katona Klári
  • Ablak nincs az emberen (Koncz Tibor)
  • Kíváncsi lennék rá
  • Voltál, és nem vagy itt (Gábor S. Pál)
Kazal László
Koncz Zsuzsa
  • Sajnálom szegényt (Lovas Róbert)
  • Szerelem nélkül (Behár György)
Koós János
  • Annyi ember él a földön (Dobos Attila), 1966-os Táncdalfesztivál 2. díj
  • Én aki nála jártam (Nádas Gábor)
  • Kislány a zongoránál (Lovas Róbert)
  • Nem vagyok teljesen őrült (Lovas Róbert)
Korda György
  • Bocsánat, hogyha kérdem (Aldobolyi Nagy György)
  • Találd ki gyorsan a gondolatom. Duett a szerző Balázs Klárival.
Kovács Erzsi
  • Hosszú az a nap (A zeneszerző is Szenes Iván. A legnagyobb, klasszikussá vált magyar slágerek egyike). Szenti Edit is énekelte
Kovács Kati
Lantos Olivér
  • Álltam a hídon (Horváth Jenő)
Mary Zsuzsi
  • Cseresznyeárus lány dala (Dobos Attila)
  • Lehet, hogy túlságosan szerettelek (Breitner János)
  • Mama (Dobos Attila)
  • Nyári zápor – duett a zeneszerzővel (Dobos Attila)
Mensáros László
Mikes Éva
Mikó István
Németh József
  • Az utolsó kintornás Pesten (Lovas Róbert)
Németh Lehel
Payer András
Pécsi Sándor
Putnoki Gábor
Ráday Imre
  • Mások vittek rossz utakra engem, A Szabin nők elrablása című darabból (Horváth Jenő)
Sárosi Katalin
Szécsi Pál
  • Szeretni bolondulásig (Fényes Szabolcs)
  • Én édes Katinkám (Lajtai Lajos – Békeffi István)
Szűcs Judith
  • Nekem csak vele kell a szerelem (Hajdu Sándor)
  • Az én kedvesem (Falus Gábor)
  • Fiú az önzésed unom már (Bágya András)
  • Piros kardvirág (Idrányi Iván)
  • Remélem azt (Blum József)
  • Akárhogy nézzük (Gábor S. Pál)
  • Még most sem olyan könnyű (Charles Kálmán)
Tolnay Klári–Páger Antal
  • Orchideák (Aldabolyi Nagy György)
Vadas Zsuzsa
  • Pest felé szökik a nyár
Vámosi János
Záray Márta
Vass Éva
Váradi Hédi
  • Engem nem lehet elfelejteni. Az Imádok férjhez menni című zenés játékból (Nádas Gábor)
Voith Ági
  • Jamaicai trombitás – Duett Bodrogi Gyulával. A Kaktusz virága című zenés játékból (Fényes Szabolcs)
Zalatnay Sarolta
  • Tölcsért csinálok a kezemből (Frenreisz Károly)
  • Hosszú forró nyár (Gábor S. Pál)
  • Félteni kell (Fényes Szabolcs)
Zsolnai Hédi
  • A végén mindent másképp lát az ember (Gordon Imre)

Szállóigévé vált sorok

[szerkesztés]
  • Kicsit szomorkás a hangulatom máma.; Kicsit megrázom magam, ugye minden rendben van (Az Imádok férjhez menni című zenés játék egyik slágere. A bemutató 1964. május 22-én, a József Attila Színházban volt. A darabban énekelte és így első előadó volt – az „Angyalföldre száműzött” – Darvas Iván. Csak később énekelte lemezre Németh József.)
  • Egyik a fogát szívja, másik a szívét fogja (A kaktusz virága)
  • Gondolj apádra, ha rákerülsz a lapátra (Hofi Géza előadóestjének egyik betétdala)
  • Lazítani, próbálj meg lazítani! … Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek (Egy zenés rádióműsor dala, lásd Hofi fejezet.)

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Kertész Imre Nobel-díjas íróhoz – fiatalabb éveikben – munka és baráti kapcsolat fűzte.
  • Számok – a teljesség igénye nélkül
    • 2000 dal, ebből 120 sláger (Szenes Iván megállapítása szerint)
    • Több mint 100 film és színházi munka, átdolgozás, versek
    • A szócikk válogatásba több mint 40 előadóművész és 32 zeneszerző került.
    • Magyarország legtöbbet játszott szerzője – haláláig – az Artisjus 2000-es kimutatása szerint.

Könyvei

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Szenes Iván-díj

[szerkesztés]

A művész halála után, lánya Szenes Andrea létrehozta a Szenes Iván Művészeti Díjat, amelyet először Wolf Kati énekesnő kapott meg. Szenes Iván emlékére 2011 óta minden évben megrendezik a Szenes Iván Emlékkoncertet, amelyet lakóhelyén, a Rezső téren (2016-tól Szenes Iván tér) tartanak. Az ingyenes műsornak évről évre egyre több (2014-ben 8 ezer[17]) nézője van.

Díjazottak

[szerkesztés]

Tallózás az interneten

[szerkesztés]

Előadók, diszkográfiák

[szerkesztés]

Videók

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Discogs. Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. 1 2 Bio [Szenes Andrea életrajza]. andi.hu (Szenes Andrea honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. július 6.) (html) arch
  4. ↑ Krúdy Tamás: „Éltem, voltam, daloltam”. Nők Lapja, LXXV. évf. 16. sz. (2024. április 17.) 54–55. o. ISSN 0029-0963
  5. ↑ Kelemen Piroska születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3505/1903. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  6. ↑ Kelemen Piroska gyászjelentése (1999) Arcanum Digitális Tudománytár (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  7. ↑ Szenes Andor életrajz. szenesivan.hu (Szenes Iván honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. július 6.) (php) arch
  8. ↑ Alapító tag, Kellér Dezsővel és Gál Péterrel.
  9. 1 2 Szenes Béla. andi.hu (Szenes Andrea honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. július 6.) (html) arch
  10. ↑ Hozzáférés: 2017. augusztus 31.
  11. ↑ A Dohány utca 12.-ben működött 1960 és 1963 között. Előtte az Operettszínház kamaraterme volt itt, Blaha Lujza Színház néven
  12. ↑ Legendás előadás. Haumann brillírozott, szinte lubickolt a szerepben. A férjek egyenjogúságáról szóló szám után a közönség „szék alá került”, az előadás percekre leállt.
  13. ↑ Később nagy sikerű tévéadaptáció született ebből a dalból.
  14. ↑ Ez a dal hangzott el Hofi Géza temetésén a búcsú záró tételeként
  15. ↑ Lehetőség szerint az első előadót tüntettük fel.
  16. ↑ Az eredeti rendezőt Bán Frigyest és a női főszereplőt Vass Évát menet közben leváltották. A korábban már rögzített dalokat viszont nem vették fel újra. Ennek megfelelően Ferrari Violetta szinkronhangja Vass Éva volt. A stáblistán ezt nem tüntették fel.
  17. 1 2 http://jozsefvaros.hu/hir/2033/Iden_is_fergeteges_volt_a_Szenes_Ivan-emlekkoncert/
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szenes_Iván_(zeneszerző)&oldid=28854606”