Szemcsíkos bülbül

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szemcsíkos bülbül
Pycnonotus goiavier - Kent Ridge Park.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Bülbülfélék (Pycnonotidae)
Nem: Pycnonotus
Faj: P. goiavier
Tudományos név
Pycnonotus goiavier
(Scopoli, 1886)
Elterjedés
Pycnonotus goiavier distribution map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szemcsíkos bülbül témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szemcsíkos bülbül témájú médiaállományokat és Szemcsíkos bülbül témájú kategóriát.

A szemcsíkos bülbül vagy sávosfejű bülbül (Pycnonotus goiavier) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Giovanni Antonio Scopoli olasz természettudós írta le 1886-ban, a Muscicapa nembe Muscicapa Goiavier néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Délkelet-Ázsiában, Brunei, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr,Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, mangroveerdők és cserjések, mocsarak, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények, szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 19–20,5 centiméter, testtömege 24–37 gramm.[3]

Életmódja[szerkesztés]

Főleg gyümölcsökkel, magvakkal és nektárral táplálkozik.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 2-5 tojásból áll.

Tojásai
és fiókái

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 15.)

Források[szerkesztés]

  • Birdsisaw.com
  • Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk[szerkesztés]