Szeméremtest
| szeméremtest | |
| Emberi szeméremtest különböző megjelenési formái | |
| Elnevezése | |
| latinul | vulva |
| MeSH | D014844 |
A szeméremtest (latinul vulva) az emlősöknél a női nemi szervek többnyire külső, látható struktúráit foglalja magában, amelyek a női nemi szervek belsejébe vezetnek. Az ember esetében a szeméremtest, a nagyajkak, a kisajkak, a csikló, az előcsarnok, a húgycső, a hüvelybemenet, a szűzhártya és az előcsarnokmirigyek (Bartholin- és Skene-mirigyek) nyílásai tartoznak ide. A külső és belső szeméremajkak redői kettős védőréteget képeznek a hüvely számára (amely a méhbe vezet). A medencefenék izmai támogatják a szeméremtest struktúráit.[1]
A szeméremtest fejlődését követően a születés, a gyermekkor, a pubertás, a menopauza és a menopauza utáni időszakban változások következnek be.[2] A szeméremtest megjelenése, különösen a szeméremajkak tekintetében, igen változatos. A szeméremtestet számos rendellenesség érintheti, ami gyakran irritációhoz vezethet.
A különböző kultúrák különböző nézeteket vallottak a szeméremtestről. Egyes ősi vallások és társadalmak vallásosan imádták a szeméremtestet. A hinduizmusban a főbb hagyományok a mai napig ezt folytatják.
Bár a vagina az anatómia különálló része, gyakran a vulva szinonimájaként használták.
A szeméremtest megjelenése igen változatos. Ennek nagy része a kisajkak méretének, alakjának és színének jelentős különbségeiben rejlik. Bár kisebb ajkaknak nevezik őket, gyakran jelentős méretűek lehetnek, és kiállhatnak a nagyajkakon kívülre. A vulva egyéb variációi közé tartozik a Fordyce-foltok megjelenése és a klitoriszfimózis (amikor a klitorisz csuklyája nem tud visszahúzódni.)
Funkció és fiziológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szeméremtestnek fontos szerepe van a reproduktív rendszerben. A méh számára biztosítja a bejáratot és a védelmet, valamint biztositja a megfelelő meleget és nedvességetl, amelyek segítik a szexuális és reproduktív funkciókat. A szeméremtest gazdag idegrendszerrel rendelkezik, és megfelelő ingerlés esetén élvezetet nyújt. A szeméremtest a szeméremcsontnak nyújt párnázást a közösülés során.
A szeméremtesthez számos különböző váladék tartozik, többek között vizelet (a húgycsőnyílásból vizeléskor a külső záróizom ellenőrzésével), verejték (az apokrin mirigyekből), menstruáció (a hüvelyből az introituson keresztül távozik), faggyú (a faggyúmirigyekből), lúgos folyadék (a Bartholin-mirigyekből), nyálka (a Skene-mirigyekből), hüvelyi síkosság a hüvelyfalból és szmegma. A szmegma az elhalt sejtek, bőrolajok, nedvesség és természetesen előforduló baktériumok kombinációjából képződő fehér anyag, amely a nemi szervekben képződik. Nőknél ez a megvastagodott váladék a csikló és a szeméremdomb redői körül gyűlik össze.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Frage, Maibac 2–7. oldal
- ↑ Frage, Maibac 27–39. oldal
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Frage, Maibach: Miranda A. Farage, Howard I. Maibach, ed. (2006). The Vulva (angol nyelven). New ork, London: Informac Healthcare. ISBN 978-0-8493-3608-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó)