Szegedy-Maszák Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szegedy-Maszák Mihály
Sőtér István születésének 100. évfordulójára tartott emlékülésen
Sőtér István születésének 100. évfordulójára tartott emlékülésen
Életrajzi adatok
Született1943. június 23.
Budapest[1]
Elhunyt2016. július 24. (73 évesen)
Budapest[2]
Ismeretes mintirodalomtörténész
Nemzetiségmagyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületirodalomtudomány
Kutatási területösszehasonlító irodalomtudomány, fordításelmélet
Tudományos fokozatkandidátus (1978), akadémiai doktor (1989)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetemegyetemi tanár (tanszékvezető 1990–2008)
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2003)
Akadémiai tagságlevelező (1993), rendes (1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedy-Maszák Mihály témájú médiaállományokat.

Szegedy-Maszák Mihály (Budapest, 1943. június 23.Budapest, 2016. július 24.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet és a magyar irodalom 19. századtól 21. századig tartó időszakának neves kutatója.

Életpályája[szerkesztés]

1961-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angolmagyar szakára (Angol–Amerikai Intézet), ahol 1966-ban szerzett tanári diplomát. Szintén 1966-ban posztgraduális tanulmányokat végzett a Cambridge-i Egyetemen. 1967-ben szerzett bölcsészdoktori címet.

Diplomájának megszerzése után 1981-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként, illetve főmunkatársként. Publikált a Literatura című irodalomelméleti folyóiratban. Emellett 1967 és 1971 között a József Attila Tudományegyetem adjunktusa volt, 1981-ben az ELTE irodalomtörténeti tanszékének docense lett, ekkor távozott az Irodalomtudományi Intézetből. 1990-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, majd 1992 és 1994 között a 19. századi irodalom tanszék vezetője volt és 1994-ben az összehasonlító irodalomtudományi tanszék vezetőjévé nevezték ki. A tanszéket 2008-ig vezette. Magyarországi munkái mellett számos külföldi egyetem vendégprofesszora, illetve vendégkutatója volt: Cambridge King's College-ben (1979–1980), American Council of Learned Societies (1984–1985), Indianai Egyetem (1984, 1987, 1988–1990). 1991-ben az Indianai Egyetem összehasonlító irodalomtudományi egységének professzorává nevezték ki.

Több szakfolyóirat munkatársa, vezetőségi tagja is lett: 1987-ben a Hungarian Studies felelős szerkesztője és a New Literary History szerkesztője, 1992-ben a Protestáns Szemle főszerkesztője lett. Emellett az Arcadia és az Across Languages and Cultures szakfolyóiratok, valamint 2008-ban a Filológiai Közlöny szerkesztőbizottságába is bekerült.

1983 és 1992 között a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság koordinációs bizottsága, valamint 1997-ben annak alelnökévé választották. Emellett 1986-tól a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó-bizottságának tagja, majd 1992-től a koordinációs bizottság, 1996-ban a társaság alelnökévé választották. 1998 és 1999 között a Frankfurti Könyvvásáron való részvétel miniszteri biztosa volt. 2000-ben a Collegium Budapest Tudományos Tanácsadó testületébe is bekerült. Ezenkívül az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának alelnökévé választották és a Habsburg Történeti Intézet tudományos tanácsadója is lett.

1978-ban védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. 1992 és 1996 között a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja volt. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig annak rendes tagjává. 2002-ben az MTA Irodalomtudományi Bizottságának elnöki tisztét is átvette. 1995-ben az Európai Akadémia tagjává is megválasztották. Emellett az MTA Mikszáth, illetve az MTA Ideológiák Kutatócsoportjának vezetője is volt (utóbbinak 2007-ig). 2007-ben az MTA Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport vezetését vette át.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a regényelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és a magyar irodalom 19. századtól a 21. századig. A szerkezeti elemzés és a befogadás esztétika meghonosításában vállal szerepet.

Szerepe jelentős az összehasonlító irodalomtudomány magyar örökségének külföldi elismertetésével kapcsolatban. Foglalkozott az irodalmi és művészeti irányzatok (többek között a klasszicizmus, romantika, a realizmus és a szimbolizmus) komparatív (összehasonlító) vizsgálatával.

Egyik szervezője és vezetője volt a magyar irodalom történetének többféle értelmezését összefogó háromkötetes könyve szerkesztésében és megírásában, amely 2007-ben A magyar irodalom történetei címmel jelent meg.

Emlékére 2018-ban a család és az Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya 2019-től kétévente átadásra kerülő Szegedy-Maszák Mihály-díjat alapított, mellyel a névadót is jellemző, diszciplináris sokoldalúsággal bíró irodalomtudományi tárgyú könyvek szerzőit jutalmazzák.[3]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Irodalmi szöveggyűjtemény; összeáll. Ritoók Zsigmond, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András; Tankönyvkiadó, Bp., 1979
  • Ritoók Zsigmond–Szegedy-Maszák Mihály–Veres András: Irodalom; Tankönyvkiadó, Bp., 1979
  • "A regény, amint írja önmagát". Elbeszélő művek vizsgálata; Tankönyvkiadó, Bp., 1980 (Műelemzések kiskönyvtára)
  • Világkép és stílus. Történeti-poétikai tanulmányok; Magvető, Bp., 1980 (Elvek és utak)
  • Irodalmi szöveggyűjtemény; összeáll., jegyz. Szegedy-Maszák Mihály, Szörényi László, Veres András; 2. jav. kiad.; Tankönyvkiadó, Bp., 1982
  • Kubla kán és Pickwick úr. Romantika és realizmus az angol irodalomban; Magvető, Bp., 1982 (Gyorsuló idő)
  • Irodalomtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok; szerk. Kósa László, Szegedy-Maszák Mihály; ELTE, Bp., 1985
  • A mindentudás igézete. Tanulmányok Németh Lászlóról; összeáll. Szegedy-Maszák Mihály; Magvető, Bp., 1985 (JAK füzetek)
  • Kemény Zsigmond; Szépirodalmi, Bp., 1989
  • Márai Sándor; Akadémiai, Bp., 1991 (Kortársaink)
  • Ottlik Géza; Kalligram, Pozsony, 1994 (Tegnap és ma)
  • "Minta a szőnyegen". A műértelmezés esélyei; Balassi, Bp., 1995
  • Papers of the International Conference Hungarian Contributions to Scholarship held in Bloomington, 5-6 April, 1997; szerk. Szegedy-Maszák Mihály; Akadémiai, Bp., 1997
  • Irodalmi kánonok; Csokonai, Debrecen, 1998 (Alföld könyvek)
  • "A regény, amint írja önmagát". Elbeszélő művek vizsgálata; 2. bőv. kiad.; Korona Nova, Bp., 1998 (Műértelmezések)
  • Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről; szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály; Anonymus, Bp., 1998 (Újraolvasó)
  • Irodalmi szöveggyűjtemény a gimnázium III. osztálya számára; összeáll., jegyz. Szegedy-Maszák Mihály et al.; átdolg. kiad.; Krónika Nova, Bp., 1999
  • Irodalmi szöveggyűjtemény a gimnázium II. osztálya számára; összeáll., jegyz. Szegedy-Maszák Mihály et al.; átdolg. kiad.; Krónika Nova, Bp., 1999
  • Irodalom a gimnázium II. osztálya számára; többekkel; átdolg. kiad.; Krónika Nova, Bp., 1999
  • A Nyugat és a világirodalom; MTA, Bp., 2000 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Újraértelmezések; Krónika Nova, Bp., 2000 (Esszék – irodalomról)
  • Literary canons: national and international; Akadémiai, Bp., 2001 (Studies in modern philology)
  • National heritage – national canon; szerk. Szegedy-Maszák Mihály; Collegium Budapest Institute for Advanced Study, Bp., 2001 (Workshop series / Collegium Budapest Institute for Advanced Study, 11.)
  • Romantika: világkép, művészet, irodalom; szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Hajdu Péter; Osiris, Bp., 2001 (Osiris tankönyvek)
  • Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás; szerk. Józan Ildikó, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály; Osiris, Bp., 2003 (Osiris könyvtár Irodalomelmélet)
  • Irodalom a gimnázium II. osztálya számára; többekkel, szerk. Mész Lászlóné; 4. átdolg. kiad.; Krónika Nova, Bp., 2003
  • Irodalom a gimnázium III. osztálya számára; többekkel, szerk. Mész Lászlóné; 4., átdolg. kiad.; Krónika Nova, Bp., 2003
  • Kánon és kanonizáció. Tanulmányok az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, Finnország, 2001) kánon-szimpóziumának az anyagából; szerk. Dobos István, Szegedy-Maszák Mihály; Csokonai, Debrecen, 2003
  • A megértés módozatai: fordítás és hatástörténet; Akadémiai, Bp., 2003
  • Der lange, dunkle Schatten. Studien zum Werk von Imre Kertész; szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Scheibner Tamás; németre ford. Egyed Andrea et al.; Passagen–Kortina, Wien– Budapest, 2004 (Passagen Literaturtheorie)
  • (Tév)eszmék bűvölete; szerk. Jeney Éva, Szegedy-Maszák Mihály; Akadémiai, Bp., 2004
  • A "boldog Bábel". Tanulmányok az irodalmi fordításról; szerk. Józan Ildikó, Szegedy-Maszák Mihály; Gondolat, Bp., 2005
  • Elért bizonyosság. Németh G. Béla 80. születésnapjára; szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András; Krónika Nova, Bp., 2005
  • Mi a magyar?; szerk. Romsics Ignác, Szegedy-Maszák Mihály; Habsburg Történeti Intézet–Rubicon, Bp., 2005
  • A kultúra átváltozásai. Kép, zene, szöveg; szerk. Jeney Éva, Szegedy-Maszák Mihály; Balassi, Bp., 2006
  • Az értelmezés történetisége; Pro Pannonia, Pécs, 2006 (Pannónia könyvek)
  • Márai Sándor, 1900–1989. Elhangzott: 2002. december 2.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Kemény Zsigmond; Kalligram, Pozsony, 2007 (Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái)
  • A magyar irodalom történetei; főszerk. Szegedy-Maszák Mihály; Gondolat, Bp., 2007
  • Nemzeti művelődések az egységesülő világban. Szöveggyűjtemény; szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Zákány Tóth Péter; Ráció, Bp., 2007 (Ráció-tudomány)
  • Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata; Kalligram, Pozsony, 2007 (Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái)
  • A magyar irodalom történetei; főszerk. Szegedy-Maszák Mihály; 2. jav. kiad.; Gondolat, Bp., 2008-
  • Megértés, fordítás, kánon; Kalligram, Pozsony, 2008 (Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái)
  • Nemzeti művelődés, egységesülő világ; főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Vincze Ferenc, Zákány Tóth Péter; Napkút, Bp., 2010 (Kútfő bibliotéka)
  • Kosztolányi Dezső; Kalligram, Pozsony, 2010
  • Az újraolvasás kényszere; Kalligram, Pozsony, 2011 (Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái)
  • Vengerszkij genyij. Vengri, kak onyi vigyat szebja, Vengriju, szvojo meszto v isztorii i szovremennom mire (Mi a magyar?); szerk. Romsics Ignác, Szegedy-Maszák Mihály, oroszra ford. Darja Jurjevna Anyiszimova; Logosz, Moszkva, 2011
  • A mű átváltozásai; Pesti Kalligram, Bp., 2013 (Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái)
  • "Semmi sincsen egészen úgy...". Füst Milán születésének 125. évfordulója tiszteletére rendezett emlékülés anyaga; szerk. Szegedy-Maszák Mihály; Fekete Sas, Bp., 2013
  • A sors kísértései. Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára; szerk. Szegedy-Maszák Mihály; Ráció, Bp., 2014
  • Jelen a múltban, múlt a jelenben. In memoriam Pierre Boulez; Pesti Kalligram, Bp., 2016 (Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái)

Családja[szerkesztés]

Lánya, Anna, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium oktatója[4] és az ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet doktorandusza.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • The finer grain. Essays in honor of Mihály Szegedy-Maszák; szerk. Aczel Richard, Nemes Péter; Indiana University Research Institute for Inner Asian Studies, Bloomington, 2003 (Indiana University Uralic and Altaic series)
  • Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára; szerk. Zemplényi Ferenc; Gondolat Kiadói Kör, Bp., 2003
  • "Visszhangot ver az időben". Hetven írás Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára; szerk. Bengi László, Hoványi Márton, Józan Ildikó; Pesti Kalligram, Bp., 2013
  • Narratíva, kánon, fordítás. Tanulmányok Szegedy-Maszák Mihály emlékére; szerk. Dávidházi Péter, Gintli Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán, Tóth-Czifra Júlia; Pesti Kalligram, Bp., 2019