Szecsuán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sichuan (四川省
Sìchuān Shěng)
China Sichuan.svg
Rövidítés: 川 / 蜀
pinjin rövidítés: Chuān / Shǔ
Név eredete 川峡四路 (chuānxiá sìlù) rövidülése
四 (sì) – négy
川 (chuān) – folyó
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint Tartomány
Székhely Chengdu
Prefektúrák (地区) 21
Megyék (县) 181
Járások (乡) 5011
A KKP tartományi bizottságának titkára Zhang Xuezhong
Kormányzó Zhang Zhongwei
Terület 485 000 km²,
5. a rangsorban
ISO 3166-2 51
Népesség
Teljes népesség 87 250 000 fő (2004) +/-
Népsűrűség 180 fő/km²
Főbb nemzetiségek Han – 95%
Yi – 2,6%
Tibeti – 1,5%
Qiang – 0,4%
GDP 2004
GDP 655,6 milliárd CNY,
9. a rangsorban
GDP per fő 7510 CNY,
26. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Sichuan weboldala

Sichuan Loudspeaker.svg kiejtése (kínai: 四川, pinjin: Sìchuān, magyar átírás: Szecsuan vagy Szecsuán) a Kinai Népköztársaság közép-nyugati tartománya. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Chengdu.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sichuan és a szomszédos Yunnan tartományban élt egykor a bó nép, akiket a Ming-dinasztia terjeszkedése elpusztított, vagy asszimilált a kínai népbe.

Az bronzkorban Szecsuán területén egy önálló, a kínaitól független magaskultúra alakult ki. A korai időkben kevés kapcsolata volt Kínával. Önálló írás ugyan kialakult, de a fennmaradt szövegek annyira mitológikusak, hogy történeti forrásnak csak korlátozottan alkalmasak.

A szecsuáni medencét az i.e. 2. században foglalták el a Csin-dinasztia csapatai. Nem szerveztek azonnal tartományt, hanem határvidék maradt Tibet felé. Sok évszázadon át szenvedett a vidék a Tibettel vívott háborúk miatt. Kínából küldött alkirályok uralkodtak jelentős autonómiával. Azokban az időszakokban, amikor Kínában meggyengült a központi hatalom, akkor gyakorlatilag független volt a medence királya.

A kínaiak hamar kiépítették a kínai rendszerű mezőgazdasághoz tartozó vízügyi létesítményeket. Ezt népességrobbanás követte.

A mongol hódítás elleni harc idején állami monopóliummá tették a teakereskedelmet. A cél az volt, hogy pénzt szerezzen az állam lovak vásárlására. A monopólium nagyon gyorsan lerombolta a gazdasági életet, majd a katonai védelem is összeomlott. A mongol Jüan-dinasztia Szecsuant is elfoglalta.

A Ming-dinasztia idején nagyszabású építkezések folytak. Főleg buddhista vallási épületeket emeltek. Ezek ma is jó állapotban vannak. A 17. század közepén parasztháború tört ki. Nem a helyi parasztság lázadt fel, hanem Észak-Kínából törtek be felkelő hadak. A harcok elképesztő méretű pusztítással jártak. Utána több mint száz évig tartott a tartomány újra benépesítése. Ezt már a mandzsu dinasztia végezte el. Az ő uralmuk alatt, a 18. század elején szervezték rendes kínai tartománnyá a szecsuáni medencét.

A második kínai-japán háború idején a japánok elfoglalták Pekinget, Sanghajt, Nankingot, Wuhant, tehát a kínai síkság nagyvárosait. Ekkor a Kuomintang kormány a Szecsuán akkori legnagyobb városába, Csungkingba települt és itt maradt 1945-ig.

1949-ben, már a Kínai Népköztársaság kikiáltása után, a tartomány védelmét személyesen Csang Kaj-sek irányította. Ennek ellenére a kommunista csapatok nagyon gyorsan megszállták.

1955-től 1997-ig Szecsuán volt Kína legnépesebb tartománya. A nyolcvanas évek közepén már százmillió ember élt itt. 1997-ben is csak azért vesztette el vezető helyét a rangsorban, mert Csungking várost elválasztották a tartománytól és önállóan lett tartományi szintű igazgatási egység.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sichuan tartomány 18 prefektúrai szintű városra és 3 autonóm prefektúrára van felosztva.

Prefektúrai szintű városok:

Autonóm prefektúrák:

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szecsuán témájú médiaállományokat.