Vaskapui csata
| Szebeni csata | |||
| Konfliktus | Magyar–török háborúk | ||
| Időpont | 1442. március 18. és 22. | ||
| Helyszín | Marosszentimre és Nagyszeben, Magyar Királyság | ||
| Eredmény | magyar győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szebeni csata témájú médiaállományokat. | |||
_v2.svg){kind=small}
.svg){kind=spacer}
| Magyar–török háborúk |
|---|
A nagyszebeni vagy szebeni csata fegyveres összecsapás volt a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadserege között 1442. március 18-án és március 22-én Marosszentimre és Nagyszeben mellett. A magyar haderőt Hunyadi János irányította. A szebeni csata volt Hunyadi harmadik győzelme az oszmánok felett Szendrő 1437-es megmentése és Ishak bég legyőzése után félúton Szendrő és Belgrád között 1441-ben.
A csata helyszínének vitatott kérdése
[szerkesztés]
A Hunyadi és Mezid bég között lezajlott csatát a régebbi történetírás Szebenhez köti,[1][3] míg a modern történetírás a Vaskapu-szoroshoz helyezi a csatát.[4][5] Pálosfalvi Tamás történész szerint a győztes csata helyszínét Székely Ottokár meggyőzően azonosította a Vaskapu közelében, Délnyugat-Erdélyben Hunyad vármegyében. Ezt a következtetést számos korabeli dokumentum támasztja alá, azonban Pálosfalvi szerint sajnálatos módon egyes szerzők továbbra is a korábbi történetírás téves állításaira támaszkodnak.[4]
Pálosfalvi Tamás történész szerint Hunyadi nem vett részt az első marosszentimrei csatában.[4]
Előzmények
[szerkesztés]1438-ban az oszmánok megtámadták Erdélyt, ahol 1437-ben a Nagy Antal vezette parasztfelkelés leverte az oszmánokat. Az oszmánok 45 napig akadály nélkül támadták az erdélyi szász földeket és a magyar falvakat, mezővárosokat.[6]
1441-ben Hunyadi János lett a nándorfehérvári főkapitány a temesi ispán és az erdélyi vajda. Hunyadi megtámadta az oszmánokat Szerbiában, és a szendrői csatában Ishak bég legjobbjait verte meg. II. Murád oszmán szultán 1442 márciusában portyázásokat indított Erdélybe.[7] Mezid bég 16 000 akindzsi lovas portyázót vezetett Erdélybe, Nikápolynál átkelt a Dunán és Havasalföldön keresztül vonult észak felé.[8]
A csata
[szerkesztés]Március 18-án Lépes György püspök erői (2000 fő) összecsaptak Mezid bégével Sepsiszentgyörgy közelében. Az oszmánok nagy erőkkel győztek, Hunyadi kénytelen volt visszavonulni, de Mezid nem üldözte Hunyadit. Lépes fogságba esett, a bég pedig lefejezte a püspököt.[9]
Hunyadi serege Nagyszeben közelében egyesült újra. Kamonyai Simon páncélját Hunyadi páncéljára cserélte, hogy a törökök elhiggyék, ő Hunyadi. Kamonyai majd támadást hajtott végre, Hunyadi pedig megkerülte Mezid seregét. Kamonyai az akcióban elesett, Hunyadi azonban a magyar nehézlovassággal megtámadta Mezidet, szétverte a törököket és megölte a béget.[10]
Következmények
[szerkesztés]Mezid veresége és halála miatti megtorlásként 1442 augusztusában Seháb ed-Din ruméliai beglerbég megtámadta Erdélyt. Szeptember 6-án a Déli-Kárpátokban, a Vaskapu-hágó mellett, a zajkányi csatában vagy - újabb kutatások alapján Havasalföldön, az Jalomica folyó felső szakaszánál vívott ütközetben Hunyadi János erdélyi vajda hatalmas vereséget mért a beglerbég seregére. Ez volt Hunyadi pályafutásának második legnagyobb győzelme, melyet jelentőségben csak az oszmán szultán serege fölött aratott győzelme előzte meg Nándorfehérvár 1456-os ostrománál.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 Tarján M. Tamás: 1442. március 25. Hunyadi János legyőzi a törököket Szebennél. rubicon.hu (Hozzáférés: 2025. november 1.)
- ↑ Bonfinius id. m. 311. – Pethő id. m. 66. – Szeád-eddin id. m. (Thúrynál I., 133.)
- ↑ Bánlaky, József. A szebeni csata 1442. március 25-én, A magyar nemzet hadtörténelme [The Military History of the Hungarian Nation]. Budapest
- 1 2 3 Pálosfalvi, Tamás (2001). „Az 1442. márciusi török hadjárat – Adalékok Hunyadi János első törökellenes harcaihoz” (hungarian nyelven). Történelmi Szemle [Historical Review] XLIII (1–2), 43–54. o, Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet [The Hungarian Academy of Sciences – Research Centre for the Humanities – Institute of History].
- ↑ Weiss, David. The Ottoman campaign in Wallachia and the Battle on the River Ialomiţa (1442) (2020. május 15.)
- ↑ Jefferson 2012.
- ↑ Jefferson 2012, 282. o.
- ↑ Jefferson 2012, 283. o.
- ↑ Jefferson 2012, 284. o.
- ↑ Jefferson 2012, 285. o.
- ↑ Jefferson 2012, 290–291. o.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Hermannstadt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Jefferson, John. The Holy Wars of King Wladislas and Sultan Murad: The Ottoman-Christian Conflict from 1438–1444. Leiden: Brill Publishers (2012). ISBN 978-90-04-21904-5
- Földi Pál: Nagy hadvezérek, Anno Kiadó ISBN 963-9066-66-4
