Szcintillátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szcintillátorok olyan anyagok, amik az ionizáló sugárzás hatására rövid fényimpulzust bocsátanak ki.

Típusai[szerkesztés]

A szcintillátorokat az aktív anyag fajtája szerint több csoportba sorolhatjuk:

  • szervetlen ionkristályok (NaI(Tl), CsI(Tl), BGO)
  • szerves egykristályok (antracén, naftalin)
  • szcintilláló oldatok (toluol)

Tulajdonságai[szerkesztés]

  • olcsóak
  • egyszerűen lehet nagy detektort készíteni
  • hatásfokuk nagy, és növekszik az elektronok koncentrációjával, vagyis az alkalmazott elemek átlagos rendszámával.
  • gyorsak – rövid a holtidejük (10−9 s)
  • a fényimpulzus alakjából következtetni lehet a ionizáló sugárzás fajtájára

Hátrányuk, hogy az energiafelbontásuk kicsi (500 eV).

Alkalmazásuk[szerkesztés]

A szcintillátorokat a részecskefizika a részecskedetektorok egy típusában, szcintillációs számlálókban alkalmazza. Mivel a fény gyenge (szabad szemmel nehezen megfigyelhető), ezért fotoelektron-sokszorozóval erősítik.