Szathmáry Király Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szathmáry Király Ádám (Nyomár, 1692. július 3. – Boldva, 1752. december 18.) II. Rákóczi Ferenc nemes apródja.

Élete[szerkesztés]

1692. július 9-én született a Borsod vármegyei Nyomáron, köznemesi családban.

Apja Szathmáry Király Miklós kuruc ezredeskapitány, anyja Pongrácz Borbála volt.

1708-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródként udvarába vette. 1711. július 19-től udvari bejáró. Ettől kezdve éveken át Rákóczi egyik legbizalmasabb belső embere, íródeákja lett, aki a szabadságharc bukása után a bujdosó fejedelmet Danckán át Párizsba is elkísérte. Naplót vezetett az 1711. március 2. és 1717. január közötti időkről, naplójában naponként feljegyezte Rákóczi lengyelországi és franciaországi bujdosásának minden eseményét.

Szülei kegyelmet eszközöltek ki számára a bécsi udvarnál, így 1717. június 30-án Grosbois-ban elbúcsúzott Rákóczitól és hazatért.

Itthon visszavonultan élt birtokán a Szathmáry család kastélyban, ami Boldván található. 1752 december 18-án Boldván érte a halál.

Művei[szerkesztés]

  • Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711-1717. esztendőkben II. Rákóczi fejedelem bujdosásiról. (kiadta Thaly Kálmán: Rákóczi-Tár, I., Pest, 1866).