Szarvasvipera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szarvasvipera
Szarvasvipera a stuttgarti állatkertben (Baden-Württemberg, Németország)
Szarvasvipera a stuttgarti állatkertben (Baden-Württemberg, Németország)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Öregcsalád: Xenophidia
Család: Viperafélék (Viperidae)
Alcsalád: Valódi viperák (Viperinae)
Nem: Cerastes
Laurenti, 1768
Faj: C. cerastes
Tudományos név
Cerastes cerastes
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • [Coluber] Cerastes Linnaeus, 1758
  • Coluber cornutus
    Linnaeus In Hasselquist, 1762
  • Cerastes cornutus Forskål, 1775
  • Vipera Cerastes
    Sonnini & Latreille, 1801
  • Cerastes Hasselquistii Gray, 1842
  • Cerastes Aegyptiacus
    A.M.C. Duméril, Bibron &
    A.H.A. Duméril, 1854
  • Echidna atricaudata A.M.C. Duméril, Bibron & A.H.A. Duméril, 1854
  • Vipera Avicennae Jan, 1859
  • V[ipera]. (Echidna) Avicennae
    — Jan, 1863
  • V[ipera]. (Cerastes) cerastes
    — Jan, 1863
  • Cerastes cornutus Boulenger, 1891
  • Cerastes cerastes
    J. Anderson, 1899
  • Cerastes cornutus var. mutila
    Doumergue, 1901

Aspis cerastes Parker, 1938

  • Cerastes cerastes cerastes
    Leviton & S.C. Anderson, 1967
  • Cerastes cerastes karlhartli Sochurek, 1974
  • Cerastes cerastes karlhartli
    — Tiedemann & Häupl, 1980
  • [Cerastes cerastes] mutila
    — Le Berre, 1989
  • Cerastes cerastes Y. Werner,
    Le Verdier, Rosenman & Sivan, 1991
    [1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szarvasvipera témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasvipera témájú médiaállományokat és Szarvasvipera témájú kategóriát.

A szarvasvipera (Cerastes cerastes) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjába és a valódi viperák (Viperinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A szarvasvipera előfordulási területe Észak-Afrikában és a Közel-Keleten van. Afrikában Marokkótól, Mauritániától és Malitól keletre, Algérián, Tunézián, Nigeren, Líbián és Csádon keresztül, egészen Egyiptomig, Szudánig, Etiópiáig és Szomáliáig lelhető fel. Ázsiában a Sínai-félszigettől és Izraeltől kezdve, északra Kuvaitig, míg délen Jemenig és Katarig található meg. Az Arab-félszigeten megosztja a területét a rokon, arab szarvasviperával (Cerastes gasperettii).[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek a fajnak az átlagos hossza 30-60 centiméter, de 85 centiméteres példányok is előfordulhatnak. A nőstény nagyobb, mint a hím.[2] A méreten kívül a nemi kétalakúság a különböző nemek fej- és szemméreténél is mutatkozik; ebben az esetben a hím feje és szeme a nagyobbak. Ez a kígyófaj a nevét a szemei fölött elhelyezkedő „szarvakról” kapta. A szemei fejének oldalain ülnek, és mindjárt ezek fölött a „szarvak”. Az állat színe élőhelytől függően változó, de mindig beleolvad a környezetébe - azonban nincsenek alfajai.[3] A háti szín lehet: sárgás vagy halvány szürke, rózsaszínes, vöröses vagy világosbarna foltozással. Szintén a háti részén sötét, félig merőleges foltok vannak. Példánytól függően ezek a foltok összeérhetnek vagy nem. A hasa fehér. A farka vékony vége fekete színű lehet, de nem mindegyik példánynál.[2]

Életmódja[szerkesztés]

A száraz, homokos és sziklás élőhelyeket választja otthonául. Néha az oázisok környékén, valamint 1500 méteres tengerszint feletti magasságokban is megtalálható. A hűvösebb, 20 Celsius-fokos átlag hőmérsékletű területeket inkább kerüli.

A mérge nem erős, csak kisebb zsákmányállatok elejtésére alkalmas.[4] Oldalazó mozgásokkal halad, emiatt érdekes nyomokat hagy a homokban. Nyugodt természetű kígyó, támadóit pikkelyeinek összedörzsölésével próbálja elriasztani. Ha ez nem működik, akkor C alakú támadóállást vesz fel. Homokba, vagy kövek és növények alá rejtőzve várja áldozatát. Táplálékát kisebb madarak és rágcsálók képezik.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Fogságban a szaporodási időszak áprilisban van. A párzás mindig a homok alatt történik meg. A nőstény 8-23 tojást tojik; a kikelés 50-80 nap után következik be. A vadonban kövek alá vagy elhagyott rágcsálóüregekbe rakja tojásait. Az újszülött szarvasviperák körülbelül 12-15 centiméteresek.[2]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b McDiarmid RW, Jonathan A. Campbell|Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, Volume 1. Washington, District of Columbia: Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
  2. a b c Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Malabar, Florida: Krieger Publishing Company. 359 pp. ISBN 0-89464-877-2.
  3. Sablon:ITIS
  4. Brown JH. 1973. Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas. 184 pp. LCCCN 73-229. ISBN 0-398-02808-7.
  5. Photo sequence of Cerastes cerastes feeding in the wild (Gilf Kebir, Egypt, 27 October 2004) at FJ Expeditions accessed 19 October 2013

Források[szerkesztés]

  • George Albert Boulenger|Boulenger GA. 1896. Catalogue of the Snakes in the British Museum (Natural History). Volume III., Containing the...Viperidæ. London: Trustees of the British Museum (Natural History). (Taylor and Francis, printers). xiv + 727 pp. + Plates I.- XXV. (Cerastes cornutus, pp. 502–503).
  • Calmette A. 1907. Les venins, les animaux venimeux et la serotherapie antivenimeuse. In: Bucherl W. editor. 1967. Venomous Animals and Their Venoms. Vol. I. Paris: Masson. 233 pp.
  • Mohamed AH, Kamel A, Ayobe MH. 1969. "Studies of phospholipase A and B activities of Egyptian snake venoms and a scorpion venom". Toxicon 6: 293-988.
  • Joger U. 1984. The Venomous Snakes of the Near and Middle East. Wiesbaden: Dr. Ludwig Reichert Verlag. 175 pp.
  • Labib RS, Malim HY, Farag NW. 1979. "Fractionation of Cerastes cerastes and Cerastes vipera snake venoms by gel filtration and identification of some enzymatic and biological activities". Toxicon 17: 337-345.
  • Labib RS, Azab MH, Farag NW. 1981. "Effects of Cerastes cerastes (Egyptian sand viper) snake venoms on blood coagulation: separation of coagulant and anticoagulant factors and their correlation with arginineesterase protease activities". Toxicon 19: 85-94.
  • Labib RS, Azab ER, Farag NW. 1981. "Proteases of Cerastes cerastes and Cerastes vipera snake venoms". Toxicon 19: 73-83.
  • Carl Linnaeus|Linnaeus C. 1758. Systema naturæ per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, diferentiis, synonymis, locis. Tomus I. Editio Decima, Reformata. Stockholm: L. Salvius. 824 pp. (Coluber cerastes, p. 217).
  • Schneemann M, Cathomas R, Laidlaw ST, El Nahas AM, Theakston RDG, Warrell DA. 2004. "Life-threatening envenoming by the Saharan horned viper (Cerastes cerastes) causing micro-angiopathic haemolysis, coagulopathy and acute renal failure: clinical cases and review". Association of Physicians. QJM 97 (11): 717-727. Full text at Oxford Journals. Accessed 9 March 2007.
  • Schnurrenburger H. 1959. "Observations on behavior in two Libyan species of viperine snake". Herpetologica 15:70-2.
  • U.S. Navy. 1991. Poisonous Snakes of the World. New York: Dover Books. (Reprint of United States Government Printing Office, Washington D.C.) 133 pp. ISBN 0-486-26629-X.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cerastes cerastes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]