Szana Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szana Sándor
SzületettSilbermann Sándor
1868. augusztus 18.
Temesvár
Elhunyt1926. május 3. (57 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
A Wikimédia Commons tartalmaz Szana Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szana Sándor, született Silbermann Sándor[2] (Temesvár, 1868. augusztus 18.Budapest, 1926. május 3.)[3][4] magyar gyermekgyógyász, igazgató-főorvos, udvari tanácsos.

Élete[szerkesztés]

Szana (Silbermann) Rezső és Fahn Janka gyermekeként született Temesváron. 1900-ban megalapította Temesváron a Fehér Kereszt gyermekvédő egyesületet. Az egyesület néhány éven belül lelencházat, szülőintézetet, gyermekpoliklinikát hozott létre. Megindította az első gyermekgondozói tanfolyamot. 1909-től 1921-ig a budapesti állami gyermekmenhely igazgatója volt. 1898-ban Unsere Gesundheit címmel havi folyóiratot indított Temesvárt. Dolgozatai bel- és külföldi orvosi lapokban is megjelentek.

Családja[szerkesztés]

Felesége Basch Etelka (1877–1945)[5] volt, Basch Dávid és Mannheim Malvina lánya. Bátyja Szana Zsigmond (1870–1929) bankigazgató, nagybátyja Szana Zsigmond angol királyi konzul és a Temesvári Bank és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója volt.

Gyermekei:

  • Szana András, dr.
  • Szana Zsigmond (1896–1942)[6] bankigazgató. Felesége Friedmann Tessa volt.[7]
  • Szana Erzsébet (1904–?). Férje Gordon (Fried) Géza cégvezető volt.[8]
  • Szana Rezső

Főbb művei[szerkesztés]

  • A vér hatása a fertőző anyagokra (Budapest, 1892)
  • Kísérleti vizsgálatok a szappanok antiszeptikus hatásáról (Budapest, 1892)
  • Dajkaságba adott gyermek ellenőrzésének rendezései (Temesvár, 1901)
  • Vizsgálat a csecsemők közellátásáról (Temesvár, 1906., Gyermekvédelmi dolgozatok 4. sz.)
  • Az elhagyott csecsemők magyar állami védelmének rendszere és eredményei (Budapest, 1911)
  • Die Bewertung der Säuglingssterblichkeitsziffern (Berlin, 1916)
  • A gyermekkor közegészségügyeinek bajai (Budapest, 1917)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]