Szan vallás
| Szan vallás | |
| Központi alak | Nap és Hold, valmint két istenség: Kágn és Kágára |
| Fő vallás | Namíbia, Botswana |
| Követők száma | Mintegy 100 ezer |
A szan vallás a szanok hagyományos vallása és mitológiája. Mivel már korán kapcsolatba kerültek a kereszténységgel, hagyományos hitviláguk kevésbé dokumentált.
Istenek és mitikus alakok
[szerkesztés]A ǀXam-ok szerint
[szerkesztés]A szanok a Naphoz és a Holdhoz imádkoztak. Számos mítosz szól a különböző csillagokról.
- ǀKágge̥n (angolul „Cagn”-ként fordítják le[1]) a ǀXam mítoszokban ő egy démiurgosz. Egy csaló isten, ugyanakkor néhány mítosz hősként emlékezik meg róla.[2] Legyakrabban imádkozó sáska alakját veszi fel. Feleségének neve ǀHúnntuǃattǃatte̥n.
- ǀHúnntuǃattǃatte̥n (más néven „Coti”[1]) Kágn felesége, legyakrabban fokföldi szirtiborz alakjában jelenik meg. Örökbe fogadott leányuk ǃXo, a tarajos sül.[3]
- ǃXo, ǀKágge̥n és ǀHúnntuǃattǃatte̥n fogadott leánya, a legtöbb mítoszban tarajos sül alakjában szerepel. Feleségül vette /Kwammang-át, nászukból megszületett az Ichneumon.
- /Kwammang-a, egy veszélyes idegen húsevő lény, feleségül vette ǃXót, nászukból megszületett az Ichneumon.
- Ichneumon, egy mongúz, a mitológiában ǃXo és /Kwammanga gyermeke.
- ǂKá̦gára és ǃHãunu két istenalak, akik sógorok, villámokkal harcolnak egymás ellen, hatalmas viharokat okozva keleten.[4]
Más mitológiai alakok
[szerkesztés]- ǃXu neve a nama nyelvű ǃKhub szóból ered, amelynek jelentése „gazdag ember, mester”, egyes keresztény hittérítők a Bibliában szereplő „úr” megnevezés fordítására használták. A szanok is megismerték, amikor elmondták azt, amit a koikoik mondtak nekik. A juǀʼhoan nyelvben a keresztény isten megnevezésére használják. A kutatók tévesen „busman teremtőnek” értelmezték.
- ǃXwe-/na-ssho-ǃke: egy lány, az egyik első ember.[5]
Transzállapot
[szerkesztés]
Ahhoz, hogy beléphessenek a szellemvilágba, a transzállapotot egy sámánnak kell elindítania egy védőszellem vagy lélekállat vadászatával.[6] A jávorantilop gyakran szolgál erőállatként,[7] zsírját számos szertartáson felhasználják, beleértve a beavatási és különféle átmeneti rítusokat. Más állatok, mint a zsiráf, a kudu és a vörös tehénantilop is betölthetik ezt a szerepet.
A szan vallás egyik legfontosabb rituáléja a nagy tánc, vagy transztánc. Ezt általában körbe állva végzik el, a nők tapsolnak és énekelnek, a férfiak pedig ritmikusan táncolnak. Bár nincs bizonyíték arra, hogy a Kalahári-sivatagban élő szan népek rendszeresen használnának hallucinogén szereket, a sámánok tanítványai használhatnak ilyen anyagokat az első transz eléréséhez.[8]
A pszichológusok a neuropszichológiában vizsgálták a hallucinációkat és a megváltozott tudatállapotokat. Megállapították, hogy az entoptikus jelenségek ritmikus tánc, zene, érzékszervi depriváció, hiperventiláció, hosszan tartó és intenzív koncentráció, valamint migrén hatására jelentkezhetnek. A pszichológiai megközelítés a sziklarajzokon ábrázolt jeleneteket három transzfázis segítségével magyarázza. A transz első fázisában megváltozott tudatállapot alakul ki. Az emberek geometriai alakzatokat látnak, amelyeket általában entoptikus jelenségeknek neveznek. Ezek közé tartoznak a cikk-cakk, minta, három felfelé vagy lefelé mutató nyíl (angolul chevron-nak nevezik), pontok, foltok, rácsok, örvények és az U alakzatok. Ezek az alakzatok különösen a dél-afrikai sziklarajzokban találhatók meg.
A transz második fázisában az emberek megpróbálják értelmezni a látottakat. Addig fejlesztik a „látott” alakzatot, amíg valami ismerősnek tűnő dolgot nem hoznak létre. A transz második fázisát átélő sámánok a természeti világot is beépítik a látomásaikba, méhsejteket vagy más ismerős alakzatokat ábrázolnak.
A harmadik fázisban radikális átalakulás történik a képek srgítségével. A legszembetűnőbb változás az, hogy a sámán is részese lesz az élménynek. Laboratóriumi körülmények között vizsgált alanyok arról számoltak be, hogy egy forgó alagútban csúsznak lefelé, barlangokba vagy föld alatti üregekbe jutnak. A harmadik fázisban az emberek kezdik elveszíteni a valóságérzéküket, és erős érzelmi tartalmú képeket, szörnyeket és állatokat hallucinálnak. Ebben a fázisban a sziklafestményeken látható teriantrópiák fokozott érzékszervi tudatosságként magyarázhatók, amely azt az érzést kelti az ember számára, hogy fizikai átalakuláson ment keresztül.[9]
A Botswanában, Ghanzi városának környékén élő szanok transztáncáról 2009. január 16-án felvétel készült a BBC 80 vallás a világ körül (angol címe around the world in 80 faiths) című műsorában.
Sziklarajzok
[szerkesztés]A Dél-Afrikai köztársaság egész területén találhatóak sziklarajzok, például a KwaZulu-Natal, Dél-Afrikai szabadállam és kelet-fokföld homokkő barlangjaiban,Waterberg homokkő, és Limpopo gránitrétegében, valamint a Dél- és Nyugat-Fokföldön található Tábla-hegy Nemzeti Park homokkőrétegében.[10] Gyakoriak a háborúkat ábrázoló jelenetek.[11] Gyakran találhatók olyan képek is, amelyek ember és állat vonásait egyaránt magukon viselő, transzállapotokkal kapcsolatos teriantróf lényekről szólnak, de ezek csak a sziklarajzok egy kis részét képezik. A leggyakrabban ábrázolt állatok a jávorantilop, őzantilop és a vörös tehénantilop is megjelennek a sziklarajzokon, például Kederberg-ben és Warm Bokkeveld-ben. Az uKhahlamba / Drakensberg Parkban vannak olyan festmények, amelyek kora körülbelül 3000 év, embereket és állatokat ábrázolnak, és úgy gondolják, hogy vallási jelentőségük van. Tweeling városában, Mafube önkormányzat területén van egy sziklahasadék, amelyben található néhány sziklarajz. A helyről soha nem készült dokumentáció.
Érdekességek
[szerkesztés]- 229762 Gǃkúnǁʼhòmdímà és 469705 ǂKá̦gára: a Neptunuszon túli objektumok, amelyeket két szan mitológiai alakról neveztek el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Woodhouseuse, Bert. When Animals were People. Johannesburg: Chris van Ginsburg Publications, 5. o. (1986. február 28.). ISBN 0-86846-032-X
- ↑ Dorothea Frances Bleek. Bushman Dictionary. google books, 296. o.
- ↑ (1997) „The mantis, the eland and the meerkats”. African Studies 56 (2), 195–216. o. DOI:10.1080/00020189708707875.
- ↑ Lloyd, Lucy. ≠kagara's fight with ǃhaunu in the east, xam notebooks (1879. július 30.)
- ↑ Bleek, Wilhelm Heinrich Immanuel. Specimens of Bushman Folklore (angol nyelven). G. Allen, Limited, 72–78. o. (1911. február 28.)
- ↑ Pieter jolly: Therianthropes in San Rock Art. The South African Archaeological Bulletin, LVII. évf. 176. sz. (2002)
- ↑ Lewis-Williams: A Dream of Eland: An Unexplored Component of San Shamanism and Rock Art. World Archaeology, XIX. évf. 2. sz. (1987)
- ↑ Deacon, H. J., Deacon, Janette. Human Beginnings in South Africa: Uncovering the Secrets of the Stone Age. David Philip Publishers, 170. o. (1999)
- ↑ Fagan, Brian M.. From Black Land to Fifth Sun: The Science of Sacred Sites. Basic Books (1998)
- ↑ Standard Encyclopaedia of Southern Africa (1973)
- ↑ Campbell, C: Images of War: A Problem in San Rock Art Research. World Archaeology, XVIII. évf. 2. sz. (1986)
Források (angolul)
[szerkesztés]- Asante, Molefi K.. African Intellectual Heritage: A Book of Sources. Temple University Press, https://archive.org/details/isbn_9781566394031/page/n6 35]–37. o. (1996). ISBN 1-56639-403-1
- Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa. Cambridge University Press (1992). ISBN 0-521-42865-3
- Biesele, M.. Women Like Meat: The Folklore and Foraging Ideology of the Kalahari Ju/'hoan. Johannesburg: Witwatersrand egyetem (1993. február 28.)
- Bleek, W.H.I.. Specimens of Bushman Folklore. London: George Allen (1911. február 28.)
- Garlake, P.S.. The Hunter's Vision. London: British Museum Press (1995. február 28.)
- Guenther, M.. Tricksters & Trancers: Bushman Religion and Society. Indiana: Indiana egyetem (1999. február 28.)
- Hastings, James. Encyclopedia of Religion and Ethics Part 2. Kessinger Publishing (2003). ISBN 0-7661-3670-1
- Heinz, H-J. 1975. Elements of ǃKo Bushmen religious beliefs. Anthropos 70:17–41.
- Hewitt, R.L.. Narratives of the Southern San, Quellen zur Khoisan-Forschung 2. Hamburg: Helmut Buske Verlag (1986. február 28.)
- szerk.: Hollman: Customs and Beliefs of the /Xam Bushmen. Johannesburg: Witwatersrand University Press (2007. február 28.)
- Keeney, B.. Profiles of Healing: Kalahari Bushmen Healers. Philadelphia: Ringing Rocks Press (1999. február 28.)
- Lang, Andrew. Myth, Ritual and Religion Part 1. Kessinger Publishing (2003). ISBN 0-7661-5668-0
- (1967) „Trance Cure of the ǃKung Bushmen”. Natural History 76, 31–37. o.
- Lee, R.B..szerk.: Prince: The Sociology of ǃKung Bushman Trance Performance, Trance and Possession States. Montreal: R.M. Bucke Memorial Society (1968. február 28.)
- Lewis-Williams, David. Stories that Float from Afar: Ancestral Folklore of the San of Southern Africa. New Africa Books (2000). ISBN 0-86486-462-0
- Lewis-Williams, David. San Spirituality Roots, Expressions & Social Consequences.. Double Storey (2004). ISBN 1-919930-65-5
- Marshall, L: Nyae Nyae ǃKung. Cambridge (Massachusetts): Peabody Museum Monographs (Number 8), (1999)
- Mohamed, Pops. Bushmen of the Kalahari [CD].
- McNamee, Gregory. A Desert Bestiary. Big Earth Publishing (1996). ISBN 1-55566-176-9
- Meletinsky, Eleazar M.. The Poetics of Myth. Routledge (2000). ISBN 0-415-92898-2
- Moore, Elizabeth. San Spirituality: Roots, Expression, and Social Consequences. Rowman Altamira (2004). ISBN 0-7591-0432-8
- Solomon, Anne. The Essential Guide to San Rock Art. New Africa Books (1998). ISBN 0-86486-430-2
- Stookey, Lorena Laura. Thematic guide to world mythology. Greenwood Publishing Group (2004). ISBN 0-313-31505-1
- Vinnicombe, Patricia. People of the Eland: rock paintings of the Drakensberg Bushmen as a reflection of their life and thought. Pietermaritzburg: Natal egyetem (1976. február 28.)
- Lewis-Williams, J. D.. Reality and Non-reality in San Rock Art, Raymond Dart Lectures (lecture 25). Johannesburg: Witwatersrand University Press (1988). ISBN 1-86814-024-5
- World Digital Library presentation of 3008 Rock Painting S00568, Bethlehem, Dihlabeng District Municipality, Free State. Pretoriai egyetem
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a San religion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
