Szamárpingvin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szamárpingvin
Gentoo Penguin at Cooper Bay, South Georgia.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Nem: Pygoscelis
Faj: P. papua
Tudományos név
Pygoscelis papua
(Forster, 1781)
Elterjedés
Gentoo Penguin.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szamárpingvin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szamárpingvin témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szamárpingvin témájú kategóriát.

Kolónia a Carcass-szigeten

A szamárpingvin (Pygoscelis papua) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antarktiszon, Argentínában, Ausztráliában és a környező szigeteken költ, a tengereken telel.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pygoscelis papua ellsworthi
  • Pygoscelis papua papua
  • Pygoscelis papua taeniata

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 80 centiméter, testtömege 5500–6000 gramm. Feje, háta és szárnya fekete, hasa fehér, lába narancssárga. Jellegzetes ismertetője az a fehér sáv, amely a tarkón keresztül az egyik szemtől a másikhoz vezet.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hideg vízben keresi halakból, rákokból, főleg krillekből álló táplálékát. Legfőbb ellensége a leopárdfóka és a kardszárnyú delfin. A szamárpingvin 18 évig is élhet.

Víz alatt
és felett

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 3–4 éves korban éri el. Évente egyszer költ. A költési szezon késő tavasszal van. A fészekalj 2 nagy, piszkosfehér tojásból áll. A kotlás 36 napig tart. Nagy költőtelepeken fészkel. Tojásaikra és fiókáira nagy veszélyt jelentenek a szkuák és vészmadarak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]