Szamárpingvin

Szamárpingvin
	Evolúciós időszak: Miocén - jelen
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Pingvinalakúak (Sphenisciformes);
Család:	Pingvinfélék (Spheniscidae);
Alcsalád:	Spheniscinae;
Nem:	Pygoscelis; Wagler, 1832
Faj:	P. papua;
Tudományos név
	Pygoscelis papua; (Forster, 1781)
Szinonimák
	Aptenodytes papua J.R. Forster, 1781;
Elterjedés
	Az elterjedési területe (a zöld a P. p. papua elterjedési területe, a sárga pedig a P. p. ellsworthi-é, míg a vörös a költőterületeket jelzi)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Szamárpingvin témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szamárpingvin témájú médiaállományokat és Szamárpingvin témájú kategóriát.

A szamárpingvin (Pygoscelis papua) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Kifejlődése

A szamárpingvin a Pygoscelis nembe tartozó három élő faj egyike. Mitokondriális és nukleáris DNS-bizonyítékok arra utalnak, hogy a madárnem 38 millió évvel ezelőtt vált el más pingvinektől; 2 millió évvel az Aptenodytes pingvinnem ősei után. Másfelől, az Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) mintegy 19 millió éve vált le a neme más tagjaitól, míg a szóban forgó szamárpingvin és az állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus), körülbelül 14 millió éve váltak ketté.^[2]

Alfajai

Manapság 2 alfaját ismerik el:

Pygoscelis papua ellsworthi - a kisebbik
Pygoscelis papua papua - a nagyobbik

Előfordulása

Az Antarktiszon és a környező szigeteken költ, a tengereken telel. Legnagyobb kolóniái a Falkland-szigeteken, Déli-Georgián és a Kerguelen-szigeteken vannak, de kisebb számban költ a Macquarie-szigeten, a Heard-sziget és McDonald-szigeteken, a Déli-Shetland-szigeteken és az Antarktiszi-félszigeten is.

Megjelenése

Átlagos testhossza 80 centiméter, de 51–90 centiméter között is mozoghat (a császárpingvin (Aptenodytes forsteri) és a királypingvin (Aptenodytes patagonicus) után a szamárpingvin a harmadik legnagyobb élő pingvinfaj).^[3]^[4] A hím maximális testtömege, vedlés előtt 8,5 kilogramm, míg minimális testtömege a szaporodási időszak elején 4,5 kilogramm. A tojó akár a hím, vedlés előtt a legnehezebb, 8,2 kilogrammot nyom, míg kotláskor 4,5 kilogrammra csökken a testtömege.^[5] Az északi madarak átlagban 700 grammal és 10 centiméterrel nehezebbek, illetve magasabbak, mint a délebben élő fajtársaik. A déli szamárpingvin testhossza 75-80 centiméter.^[6] Igen gyors úszó, 36 km/órával is képes úszni.^[7]

Feje, háta és szárnya fekete, hasa fehér, lába narancssárga. Jellegzetes ismertetője az a fehér sáv, amely a tarkón keresztül az egyik szemtől a másikhoz vezet.

Életmódja

A hideg vízben keresi halakból (Patagonotothen-fajok, Thysanopsetta naresi, déli kék tőkehal (Micromesistius australis)), kalmárokból (Loligo gahi, Gonatus antarcticus, Onykia ingens), rákokból (Munida gregaria), főleg krillekből álló táplálékát.

Legfőbb ellensége a leopárdfóka (Hydrurga leptonyx), a fülesfókafélék (Otariidae) és a kardszárnyú delfin (Orcinus orca). A szárazföldön a kifejlett madárnak nincsen ellensége, a fiókákat és a tojást a halfarkasfélék (Stercorariidae) veszik célba. A Déli-Shetland-szigetekhez tartozó György király-szigeten, a kutatók megfigyelték, amint a területért folyó harcokban, halfarkasok szamárpingvineket sebesítettek meg.^[8]

A szamárpingvin 18 évig is élhet.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3–4 éves korban éri el. Évente egyszer költ. A költési szezon késő tavasszal van. A fészekalj 2 nagy, piszkosfehér tojásból áll. A kotlás 36 napig tart. Nagy költőtelepeken fészkel. Tojásaikra és fiókáira nagy veszélyt jelentenek a halfarkasok és vészmadarak.

Képgaléria

Víz alatt
... és felett
Tojás

Jegyzetek

↑ BirdLife International (2012). "Pygoscelis papua". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26.. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)
↑ Baker AJ, Pereira SL, Haddrath OP, Edge KA (2006). "Multiple gene evidence for expansion of extant penguins out of Antarctica due to global cooling". Proc Biol Sci. 273 (1582): 11–17. doi:10.1098/rspb.2005.3260. PMC 1560011. PMID 16519228. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ ADW: Pygoscelis papua: Information
↑ "Archivált másolat". 2008. szeptember 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 29..
↑ "Gentoo penguin videos, photos and facts - Pygoscelis papua - ARKive". Hozzáférés: 2015. augusztus 29..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
↑ Antarctica fact file wildlife, gentoo penguins
↑ "BBC Nature - Gentoo penguin videos, news and facts". Hozzáférés: 2015. augusztus 29..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
↑ February 2014 observation and photo report by Robert Runyard, translator for INACH (Chilean Antarctic Institute).

Források

Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)
"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. november 7..
ITIS szerinti rendszerbesorolása

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gentoo penguin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a fajról
Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
Commentationes Societatis Regiae Scientiarum Gottingensis 3(1780) p. 134,140 pl.3
70South – more info on the gentoo penguin
Gentoo penguins from the International Penguin Conservation website
www.pinguins.info: information about all species of penguins
Gentoo penguin images
Biodiversity at Ardley Island Archiválva 2021. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Small place near King Luis Island, special protected area and colony of gentoo penguins.
Gentoo penguin webcam from the Antarctic – worldwide first webcam with wild penguins; photo quality

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] BirdLife International (2012). "Pygoscelis papua". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2013. november 26.. {{cite web}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[2] Baker AJ, Pereira SL, Haddrath OP, Edge KA (2006). "Multiple gene evidence for expansion of extant penguins out of Antarctica due to global cooling". Proc Biol Sci. 273 (1582): 11–17. doi:10.1098/rspb.2005.3260. PMC 1560011. PMID 16519228. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[3] ADW: Pygoscelis papua: Information

[4] "Archivált másolat". 2008. szeptember 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 29..

[5] "Gentoo penguin videos, photos and facts - Pygoscelis papua - ARKive". Hozzáférés: 2015. augusztus 29..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)

[6] Antarctica fact file wildlife, gentoo penguins

[7] "BBC Nature - Gentoo penguin videos, news and facts". Hozzáférés: 2015. augusztus 29..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)

[8] February 2014 observation and photo report by Robert Runyard, translator for INACH (Chilean Antarctic Institute).

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]