Szalay Zoltán (restaurátor)

Szalay Zoltán
Született	1924. március 4. Budapest
Elhunyt	2020. november (96 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	egyetemi oktató restaurátor
Iskolái	SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szegedi Tudományegyetem
Kitüntetései	Móra Ferenc-emlékérem (1984) Balázsy Ágnes-díj (2003) Ferenczy Noémi-díj (2004)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalay Zoltán (Budapest, 1924. március 4. – 2020. november) magyar restaurátor, egyetemi docens.

Életpályája

Az asztalossegédi vizsga letétele után elvégezte az Országos Iparművészeti Iskola szobrász szakát. A Szegedi Tanárképző Főiskolán először biológia-kémia általános iskolai tanári oklevelet, majd a József Attila Tudományegyetemen középiskolai biológiai tanári oklevelet szerzett. Közben elvégezte a faanyagvédelmi szakelőadói tanfolyamot. 1947-től szerződéses alkalmazott (restaurátor) a Néprajzi Múzeumban. Megtervezte a múzeum restauráló műhelyét, melynek 1961-ig volt vezetője. 1961-ben félállással áthelyezték a Központi Múzeológiai Technológiai Csoporthoz (KMTCS), ahol egy év múlva teljes állást kapott. 1961–1974 között főrestaurátorként irányította és maga is végezte a Technológiai Csoportnál folyó gyakorlati restaurálás munkát. 1962-től folyamatosan a KMTCS-nél és jogutódjánál dolgozott nyugdíjazásáig. 1963-tól óraadó tanár a Képzőművészeti Főiskolán, 1973-tól egyetemi adjunktus, 1980-tól egyetemi docens volt. 1974–1987 között a Restaurátor Osztály vezetője, szakmai irányítója. 1994-ig félállásban egyetemi docens, a Tárgyrestaurátor szakot vezette.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán az általános restaurátor szakot vezette nyugdíjazásáig, nappali tagozaton faanyagtant oktatott. Tagja volt a Képző és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

2020 novemberében elhunyt.

Munkássága

Munkássága meghatározta Magyarországon a néprajzi tárgyak, üveg, bőr, vízzel telítődött ásatási faanyagok, borostyánkő, régészeti textil, festett zászló, freskó és mozaikrestaurálását, bevezette a restaurálás terén a fameghatározást, a múzeumi gomba és rovarkártevők azonosítását, valamint a korszerű metakrilát anyagok használatát. Az említett témakörökben számos publikációja készült, amelyek a Múzeumi Műtárgyvédelem köteteiben megjelentek.

Kulcsszerepet vállalt a restaurátorok képzésének kialakításában, megszervezésében és oktatásában. A tárgyrestaurátorok képzésének kialakításában, megszervezésében és oktatásában. A tárgyrestaurátorok joggal tekintik tanítómesterüknek. Munkássága megalapozta a magyar restaurálás nemzetközi szintre emelését, elismerését.

Nyugdíjazása után az oktatás mellett a gyakorlati restaurálást is tovább folytatta.

Kitüntetések

• 1955 és 1968 Kiváló dolgozó
• 1984 Móra Ferenc-emlékérem
• 1988 Munka Érdemrend bronz fokozat
• 2003 Balázsy Ágnes-díj
• 2004 Ferenczy Noémi-díj

További információk

• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.