Szalay József (történész)
| Szalay József | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1885. évi 44. számából. | |
| Született | 1857. október 13. Baracska |
| Elhunyt | 1885. március 15. (27 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | történész, bölcseleti doktor, országos levéltári fogalmazó, egyetemi magántanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szalay József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szalay József (Baracska, Fehér megye, 1857. október 13. – Budapest, 1885. március 15.) történész, bölcseleti doktor, országos levéltári fogalmazó és egyetemi magántanár.
Élete[szerkesztés]
Szalay Sándor református lelkész és Báthori Zsófia fia. A gimnázium három alsó osztályát Grazban, a többit Budán, az egyetemet Pesten végezte, Salamon Ferencnek volt kedvelt tanítványa és Budapest történetének kutatásában munkatársa. 1878-ban bölcseletdoktori oklevelet szerzett és 1880-ban egyetemi magántanár lett. A bölcseleti tanfolyamot elvégezvén, az Országos Levéltárba lépett, ahol fogalmazóvá neveztetett ki.
1880-tól rendes munkatársa volt a Századoknak, főképp bírálatokat írt (1880. Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században, 1882. Nápolyi László trónkövetelése és Velencze, 1883. A Sopron városi bizottság jelentése és könyvism., 1884. Az 1683. hadviselés és irodalma, 1886. Elfeledett magyar király, IV. Ferdinand); az Archaeol. Értesítőben (1879-80. Keveháza, 1883. Attila sírja); írt a Turulba és a Vasárnapi Ujságba is.
Munkái[szerkesztés]
- Városaink a XIII. században. Budapest, 1878. (Doktori értekezés).
- A magyar nemzet története. Budapest, 1879–1883. Négy kötet (46 füzet; az 1. kötetet Nagy Lajos haláláig Bodon József írta. A m. tudom. Akadémia a Szilágyi István-féle 1200 ftos nagy jutalommal tüntette ki. Közel hétszáz illusztráczióval és számos műmelléklettel. 2. kiadás. Budapest, 1896-97. Három kötet; mivel a Bodon-féle I. kötet népies és elavult volt, ezt Baróti teljesen új anyaggal cserélte fel. Ism. Kath. Szemle 1897).
- Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Budapest, 1882. (Károlyi Árpáddal).
- Bocskay István életrajza. Pozsony, 1884. (Magyar Helikon 30.).
- II. Rákóczy Ferencz. Pozsony, 1888. (Magyar Helikon 47.).
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8