Szakály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakály
Műemlék római katolikus templom (késő barokk, 1743–1748)
Műemlék római katolikus templom (késő barokk, 1743–1748)
Szakály címere
Szakály címere		 Szakály zászlaja
Szakály zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterFeuerbach Szabolcs (független)[1]
Irányítószám7192
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1203 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″
Szakály (Tolna vármegye)
Szakály
Szakály
Pozíció Tolna vármegye térképén
Szakály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakály község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna vármegye szívében terül el, a termálfürdőjéről híres Tamásitól 15 kilométerre délre. Területén a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok közötti főút halad végig, Regöllyel és Keszőhidegkúttal a 6318-as út kapcsolja össze. A főút és az ugyanitt elhaladó (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal miatt jelentős átmenő forgalma van.

Története[szerkesztés]

A rómaiak az i. e. 1 század végén, Pannónia területén kelta-pannon törzseket találtak. Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.

A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-től folyamatosan megyegyűlést tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-től rácok lakták. A török kiűzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éledt újjá.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Balogh Árpádné (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh Árpádné (független)[4]
  • 1998–2002: Balogh Árpádné (független)[5]
  • 2002–2006: Balogh Árpádné (független)[6]
  • 2006–2010: Balogh Árpádné (független)[7]
  • 2010–2014: Törő Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Törő Péter Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Feuerbach Szabolcs (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2012 és 2023 között
Lakosok száma
1490
1387
1356
1352
1333
1308
1305
1255
1216
1203
2012201320142015201620182019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 3,4%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,6% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tájház A tájházat 1983-ban avatták fel, mely néprajzi gyűjteményként szolgál. A látogatók a 20. század eleji paraszti élet eszközeivel, berendezési tárgyaival, jellegzetes épületeivel ismerkedhetnek meg itt. (2008 nyarán szándékos gyújtogatás következtében leégett.)
  • Templom A település műemléki látnivalója a 18. században épült római katolikus templom, amelynek szentélye jelentős részben a gótika korából származik (15. század).
  • Közterületen található faragások A falun átutazóknak is feltűnik a festői fekvésű település rendezettsége, valamint a szép, hangulatos közterületek, melyeket Törő György fafaragó művész szép munkái díszítenek. Az 1990-es években fafaragótáborok keretében helyi összefogással szépítették a település arculatát díszkapukkal, emlékhelyekkel, játszóterekkel.

Kirándulási és sportolási lehetőségek:

  • Szőlőhegyi kirándulás Remek kilátás nyílik a környékre. Folyamatban van egy gondozott kilátó kiépítése, illetve hangulatos ligetek kialakítása padokkal, díszcserjékkel.
  • Kapos-parti pihenés és horgászat A folyó partjának turisztikai jellegű kiépítése folyamatban van. A folyóban horgászni is lehet.
  • Lovaglás és sétakocsikázás a faluban és környékén A lovaglás (gyermekek számára pónilovon) és sétakocsikázás biztosítása folyamatban van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. ↑ Szakály Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szakály&oldid=26497216”