Szakács család (székelyszenterzsébeti)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szakács János Péchi Simon ajánlására és közbenjárására kapta a nemességet és címert adományozó oklevelet 1618. november 3-án Kolozsvárott Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől.

A Szakács család eredete[szerkesztés]

A Szakács nevet többféle képen írták: „1403: Zakach,…1437: Sakach, …1548: Szakacz,…1614: Szakaczy,…a szakács ételkészítéssel (hivatásszerűen) foglalkozó férfi.”[1]

Ugyanezt tapasztalható a lustrák, valamint a székelyszenterzsébeti, a fellaki, a székelyudvarhelyi és a felső-töőki anyakönyvek alapján is, a Szakács (székelyszenterzsébeti) nevet 1602-től kezdve a következőképpen írták: 1602 és 1634 között Zakaczj, 1635 és 1652 között Zakacz, 1653 és 1681 között Szakats, 1682 és 1874 között Szakáts, 1875-től pedig Szakács nevet használták.

„Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a Szakacz Jánosnak 1618. nov. 3-án nem csak címeres levelet adományoz, hanem a Szent Erzsébeten lévő házát is felszabadítja, ezen nemeslevél 1632. júl. 12-én Udvarhelym. hirdettetett ki. 1732. máj. 10. és 1783. márc. 28. a család nemessége a legfelsőbb helyen igazoltatott, melynek alapján 1793. márc. 14-én Szakács János dévai lakós Udvarhely megyétől nemesi bizonyságlevelet kap s ennek alapján 1793. április 23-án Hunyad vármegye nemesei közé felvették. 1825. febr. 15-én Szakács Sándor fiai Udvarhelym. nyert ns. biz., ugyanezen évben Zarándvármegyében hirdettetett ki. …A nemesi levél Szakáts Péter birtokában, Bikafalva. Vallás református.”[2]

Szakács János 1618. november 3-án Kolozsvárott Bethlen Gábortól kapott címere
Szakács János 1618. november 3-án Kolozsvárott Bethlen Gábortól kapott címere. Pálmay József adattára. 1910.
Székelyszenterzsébeti református templom 2019-ben. A Szakács család tagjai 1618 óta Szenterzsébeten élnek

A Székelyszenterzsébeti Szakács család címere[szerkesztés]

„A Szakács család címereslevele. 1618. november 3. Kolozsvár. A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által Szakács Jánosnak adományozott címeres. levél 1941-ben készült formahű, hitelesített másolata. Címer: álló, csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében vörös ruhás, fehér kötényes férfi az előtte levő asztalra helyezett halat tisztítja. Sisak: balra fordult csőrsisak koronával. Takaró: kék-arany, kék-arany-zöld. Szakács János Péchi Simon ajánlására és közbenjárására kapta a nemességet és címert adományozó oklevelet. Érdemeiről nem szól az oklevél, neve és a címerkép összecsengése azonban egyaránt mutatja, hogy pártfogója konyhájának lehetett kiemelkedő mestere. ”

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. Krónika. Nyulásziné, Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben: a MOL kiállítása, 1985. szeptember 10-től: katalógus. 5. tárló. A Szakács család címeres levele. 290.[3]

A székelyszenterzsébeti Szakács családfa[szerkesztés]

Jelentősebb Szakácsok[szerkesztés]

Album[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Kázmér Miklós. Régi magyar családnevek szótára, XIV-XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 1993. 958-959.
  2. Nemesi évkönyv. (Szerk. királydaróczi Daróczy Zoltán). 1927-28. 5-6. évf. 1929. Budapest. May Nyomda RT. 1929. 323.-326.
  3. Levéltári Közlemények, 56. (1985) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  4. Boldog Gyöngyi-Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) családfa I.
  5. Boldog Gyöngyi-Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) családfa II.
  6. Boldog Gyöngyi-Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) családfa III
  7. Kezdőoldal. markosfalvi-sipos-csaladfa.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 27.)