Szaboreusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szaboreusoknak (arám nyelven סבוראים, latin betűkkel szevoroim, magyarul körülbelül „érvelők”) nevezték az amóráknak nevezett nagy Talmud-magyarázókat követő kora középkori babilóniai zsidó hittudósokat, akik a Talmud-szöveg végső simítását végezték. A Szaboreusok kora körülbelül a Kr. u. 500 és 650 közötti időt jelöli. A későbbi zsidó hittudósok már a Gáonok korába tartoznak.

Történetük[szerkesztés]

A szaboreusok, mint előttük az amorák és utánuk a gáónok, a nagy zsidó akadémiák vezetői voltak Babilóniában, a zsidó kultúra korabeli fő fészkében. Serira gáón (megh. 1006) egyik levelében a szaboreusok működését az utolsó amorának, Ravinának a halálával kezdi. A Szeder Tannaim vaamaraim című krónika is rövidnek tudja a szaboreusok működését. Serira gáóntól ismert a szaboreusok sorrendje is. Eszerint csupán egy félszázadig működtek volna a szaboreusok, de minthogy a gáónok, mint iskolafők is egyenesen utódaik voltak és a szaboreusok legjelentékenyebb ismerőjének, Ábrahám ibn Daud (megh. 1180) krónikája szerint 689-ben lett a pumbaditai iskolafő gáón, ennélfogva addig az ideig valamennyit szaboreusoknak kell tekinteni, és így az öt generációt számlál. Az első szaboreusokokat Mar Joszé reprezontálja, és ő már a Talmud befejezése után működött. Működésüket Serira gáón így jellemzi:

„Azután [t. i. Ravina, az utolsó amoreus halála után] amorák nem voltak, de voltak tudósok, akiket szaboreusoknak neveztek, és akik az amorákhoz hasonlóan hoztak döntéseket, és mindent (t. i. olyan Misna-szövegeket, amiket az amorák nem magyaráztak meg), amit magyarázat nélkül hagytak, világosan megmagyaráztak.”

Ebből is következik, hogy a szaboreusok lényeges toldást már nem adtak a Talmud-szöveghez, de magyarázataikkal bővítették azt, és ezek főképp olyan nehezebb részletekre vonatkoztak, amelyeket az amorák eldöntetlenül hagytak. Ezek a magyarázatos részek azután bekerültek a Talmud-szövegbe, mint azt maga Serira gáón bizonyítja; ilyen van pl. a Kiddusin traktátusban. Fontosabb ennél azonban a szaboreusok tevékenysége, amely a Talmud meglevő és változatlanul hagyott szövegének megszerkesztésében állott a Szeder Tannaim vaamoráim szerint. Eszerint a szaboreusok nem jegyezték oda saját és esetleg az amorákéval ellentétes döntéseiket, hanem csupán meghatározták a Talmud szövegének és fejezeteinek elrendezését. Ezekből az okokból kifolyólag a Talmud végleges elrendezőinek és szerkesztőinek a szaboreusokkat kell tekinteni. Utánuk a gáóni kor nem változtatott már a szövegen és annak beosztásán. Ezt a munkát a két utolsó szaboreus, Giza és Simuna fejezték be.

Név szerint ismert szaboreusok[szerkesztés]

  • Rab Acha bar Abbuha (megh. 510)
  • Rab Achai bar Rab Hunagest (megh. 506)
  • Rab Aina
  • Rabba Josef (megh. 520)
  • Mar Zutra
  • Rabbai
  • Rabina von Amutsja (megh. 507)
  • Rab Richumai (megh. 506)
  • Sama bar Jehuda (megh. 504)
  • Rab Samuel bar R. Abbahu (megh. 506)
  • Rab Simona (megh. 540 körül)
  • Rab Tachna

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bacher Vilmos, Sabora (Jew. Enc. 1904)
  • Graetz, Gesehichte der Juden V.
  • H. Strack, Einleitung in den Talmud
  • Mielziner, Introduction to the Talmud (1894): Oppenheim, Die Bedeutung des Namens der Saboraer (berliner's Magasin III.)
  • Weiss, Der IV.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]