Szabadság híd (Újvidék)
| Szabadság híd | |
 | |
| Elhelyezkedése |  Szerbia, Vajdaság, Újvidék |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Szerkezettípus | kábelmerevítésű híd |
| Anyag | acél |
| Legnagyobb támaszköz | 315 m |
| Nyílások száma | 6 |
| Teljes hosszúsága | 1312 m |
| Szélesség | 27,68 m |
| Magasság | 60 m |
| Sávok száma | 2×3 + 2×1 járda |
| Tervező | Nikola Hajdin |
| Átadás ideje | 1981. október 23. / 2005. október 11. |
| Elhelyezkedése | |
 Szabadság híd
Pozíció a Vajdaság térképén
| |
 é. sz. 45° 13′ 58″, k. h. 19° 50′ 56″45.232778°N 19.848889°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 58″, k. h. 19° 50′ 56″45.232778°N 19.848889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadság híd témájú médiaállományokat. | |
Az újvidéki Szabadság híd (szerbül Мост слободе / Most Slobode) a város egyik jelképe.
Története
[szerkesztés]Nikola Hajdin mérnök-akadémikus a hidat az újvidéki oldalon a strand fölé, míg a szerémségi oldalon a Ribnjak városrész és a kamenicai park köze tervezte. Az építését a belgrádi Mostogradnja vállalat végezte, a tervezett alkatrészeket budapesti Ganz Gépgyár készítette. Az építkezés 1976. szeptember 22-én kezdődött, az ünnepélyes átadás 1981. október 23-án volt. A fő tartóoszlopok magassága 58,80 m. A szerémségi oldalon építettek két, a hídhoz csatlakozó párhuzamos alagutat: az egyik 37, míg a másik 390 m hosszú.
1999. április 3-án a Jugoszláviát támadó NATO lebombázta, helyette ezután egy pontonhíd szolgálta az átkelést. 2003 és 2005 között azután helyreállították, a költségeket teljes egészében az Európai Unió (EU) állta: az Európai Újjáépítési Ügynökség 40 millió eurót költött rá, ezen túlmenően az EU 22 milliót szánt a folyómeder NATO-bombáktól való megtisztítására.
