Szabadban (Bartók)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Szabadban című mű Bartók Béla ciklusa zongorára, 1926-ból. A különböző katalógusokban Sz. 81 – BB. 89 szám alatt szereplhet.

A mű egy szvit, amely az első darab egy magyar népdalon alapszik. A mű hossza kb. 15 perc.

A No. 1-ből maradt fenn hangszerelés-töredék is.

A ciklus 1926 júniusa és augusztusa között keletkezett. Bartók a Három burleszk óta nem írt programzenét: e művében pedig már a tételek címe is programatikus tartalomra utal.

H. Stevens (The Life and Music of Béla Bartók, New York 1953) kiváló monográfiájában felhívja a figyelmet arra a körülivényre, hogy a Szabadban komponálását megelőző években a zeneszerző barokk billentyűs muzsikákat rendezett sajtó alá Rozsnyai kiadásában: többek között François Couperin és Alessandro Scarlatti műveivel is foglalkozott. Stevens valószínűnek tartja, hogy Bartók öt zongoradarabjában magáévá tette – és a maga alkotói képére formálta – Couperin „leíró költészetének”, a személyek, tárgyak és jelenségek zenei ábrázolásának módszerét. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy ez a „leíró költészet” Bartók zenéjében távol áll a zsánerképek naturalisztikus hangutánzásától, a külső világ jelzésszerűen ábrázolt díszletei között mindenkor az ember belső világának képét törekszik kivetíteni. Zenei eszközei nagyjából ugyanazok, mint amelyeket a Szonátában alkalmazott: szekund-súrlódásokból alkot ostinato képleteket, ütőhangszerre utaló ritmikusan lezuhanó hangzatokat, sőt metodikáját is a szekund hangköz határozza meg.

  • Tételek:
    • I. füzet
  1. Síppal, dobbal
  2. Barcarolla
  3. Musettes
    • II. füzet
  1. Az éjszaka zenéje
  2. Hajsza
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap