Szabórák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabórák
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Főosztály: Multicrustacea
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Alosztály: Eumalacostraca
Öregrend: Eucarida
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrend: Úszórákok (Pleocyemata)
Alrendág: Rövidfarkú rákok (Brachyura)
Tagozat: Dromiacea
Öregcsalád: Dromioidea
Család: Dromiidae
Nem: Dromia
Weber, 1795
Faj: D. personata
Tudományos név
Dromia personata
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cancer caputmortuum Linnaeus, 1767
  • Cancer personata Linnaeus, 1758
  • Dromia communis Lucas, 1846
  • Dromia mediterranea Leach, 1875
  • Dromia vulgaris H. Milne Edwards, 1837
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szabórák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szabórák témájú médiaállományokat és Szabórák témájú kategóriát.

A szabórák (Dromia personata) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Dromiidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A szabórák a Földközi-tengerben, az Északi-tengerben és a két tengert összekötő Atlanti-óceán szakaszon, széles körben elterjedt. E rákfaj a sekély vizeket kedveli, ahol sziklás partokon gyakran egészen a víz szintjének felső határáig felkapaszkodik.

Megjelenése[szerkesztés]

A szabórák 5-8 centiméter széles, erősen boltozatos testét a világoslila színű ollószárak kivételével vastag, sötétbarna, bársonyos szőrprém takarja. Az ollóslábak zömökek, vaskosak, a járólábak rövidek és erőteljesek. Az ötödik pár járólába a többinél kisebb és a hátoldalra tolódott, apró ollókat visel.

Életmódja[szerkesztés]

A szabórák álcázás céljából idegen anyagokkal, legtöbbször szivacsokkal burkolja be magát, amelyeket a hátoldalra tolódott lábaival tart.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]