Ugrás a tartalomhoz

Szabó Judit (néprajzkutató)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Judit
Született1942. szeptember 13.
Gernyeszeg
Elhunyt2017. szeptember 7. (74 évesen)
Kézdivásárhely
Nemzetiségemagyar
HázastársaIncze László
Foglalkozásanéprajzi szakíró,
népmesegyűjtő,
pedagógus,
muzeológus
SablonWikidataSegítség

Szabó Judit (Gernyeszeg, 1942. szeptember 13.Kézdivásárhely, 2017. szeptember 7.[1]) erdélyi magyar néprajzi szakíró, népmesegyűjtő, tanár és muzeológus. Incze László felesége.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

Középiskoláit Szászrégenben végezte (1961), majd a BBTE-n magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett (1967). Tanár Csíkszentdomokoson (1967–73), majd Kászonaltízen (1974–80) és Kézdivásárhelyen (1980–93), közben a Csíkszeredai Városi Pionírtanács munkatársa (1973–74), 1993–tól a Kézdivásár­helyi Céhtörténeti Múzeum muzeológusa; 1990–91 között a Székely Újság (Kézdivásárhely), 1996-tól a kézdivásárhelyi Siculus Rádió külső munkatársa, helytörténeti, művelődéstörténeti és néprajzi adások szerkesztője.

Első írását a Könyvtári Szemle közölte (1966). Rózsa királyfi című kötetében (Bukarest, 1977) tette közzé Be­rek­méri Sándor gernyeszegi mesemondó hatodfélszáz oldalt kitevő meserepertoárját. Mesegyűjteményének bevezető tanulmányában a meserepertoárt az Ortutay Gyula által kezdeményezett, Erdélyben Faragó József, Nagy Olga és Vöő Gabriella nevével fémjelzett egyéniségkutatás módszerével elemezte (népköltészet), rávilágítva a mese hagyományozódása, variálódása, a hagyomány és a mesélő világképe, életformája közti összefüggésekre, a mese, a mesélő és a hallgatóság viszonyára.

Társszerkesztője Kézdivásárhely háromnyelvű városismertető könyvének (Kézdivásárhely – Târgu Secuiesc – Szekler Neumarkt. Kézdivásárhely, 1997. Incze Lászlóval és Szőcs Gézával), valamint Földi István Századelő az udvartereken címmel megjelent posztumusz kötetének (Kolozsvár, 2004).

Népszerűsítő írásai jelentek meg a Kalotaszeg (2000/1), Transsylvania (2000/3), Művelődés (2001/11), Székelyföld (2001/12) folyóiratok hasábjain.

Muzeológusként több vándorkiállítást rendezett a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum miniatűr népviseleti gyűjteményéből, a híres „Zsuzsi-babák”-ból (Veszprém, Székesfehérvár, Budapest, Hatvan, Szeged, Salgótarján, Kaposvár, Gyöngyös, Kecskemét).

Néprajzi tanulmányai (válogatás)

[szerkesztés]
  • Cigányok egy magyar–román közösségben a marosmenti Gernyeszegen (in: Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18–19. században. Tanulmányok, Budapest, 1993);
  • Betlehemes játék Kászonból 1898-ból (Néprajzi Látóhatár, 1995/3–4);
  • A húshagyó keddi palacsintasütés Körtvélyfáján (in: KJNT Évkönyv. Kolozsvár, 1996);
  • A gernyeszegi egyház klenódiumai (in: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. Kolozsvár, 1997);
  • Balázs Márton emlékezete (in: Emlékkönyv a Kézdi­vásár­helyi Múzeum 25. évfordulójára. Kézdi­vásárhely 1997);
  • Az Atropa Belladonna és a hozzá kapcsolódó tudásanyag (Acta, Sepsiszentgyörgy, 1999);
  • A társadalmi rétegződés emlékei a kézdivásárhelyi múzeum miniatűr népviseleti gyűjteményében (in: Viselet és társadalom avagy a ruha teszi az embert. Kolozsvár, 1998);
  • A csík­szentdomokosi tájház és néprajzi gyűjtemény (in: Csíkszentdomokos monográfiája. Kolozsvár, 1999);
  • Balázs Márton és a háromszéki néprajzkutatás (in: Népi kultúra, társadalom Háromszéken. Kolozsvár, 2003)
  • Századelő az udvartereken. Rendhagyó szociográfia; szerk. Szabó Judit, Incze László, Antal Árpád; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004 (Kriza könyvtár)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szabó Judit néprajzkutató, tanárnő emlékére. Székely Hírmondó, 2017. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Csire Gabriella: Gernyeszegi mesefa. Előre, 1978. június 9.
  • Kovács Ágnes: Szabó Judit: Rózsa királyfi. Ethnographia, 1979/1.
  • Mitruly Miklós: Rózsa királyfi. NyIrK, 1978/3.