Szabó Aladár (lelkész, 1860–1944)

Szabó Aladár
Magyarország – 20. század –
Élete
Született	1860. december 12. Tác
Elhunyt	1944. április 26. (83 évesen) Gödöllő
Pályafutása
Iskola/Irányzat	református teológia
Fontosabb művei	Belmissziói kalauz

Szabó Aladár (Tác, 1860. december 12. – Gödöllő, 1944. április 26.) bölcseleti doktor, református lelkész, 1891-től 1905-ig a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára, ifjabb Szabó Aladár (1890–1948) református lelkész édesapja.

Élete

Tácon született, ahol apja református lelkész volt. A gimnáziumot Pozsonyban és Pápán, a teológiát 1880-tól 1884-ig Budapesten végezte. Már mint teológus buzgólkodott a bibliai vasárnapi iskolák felállításában. Félévi edinburghi tartózkodása után hazatérve Budapesten lett hitoktató, majd Kőbányán segédlelkész, míg 1887-ben helyettes, 1891-ben rendes tanára lett a budapesti teológiai akadémiának. 1890. március 11-én bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1892-ben kezdette meg a református skót misszió imatermében a magyar vallásos estélyek tartását. Ugyanazon évben feleségével együtt megalapította a Lorántffy Zsuzsánna-egyletet. 1894-ben az ifjúsági egyletek kongresszusán képviselte Magyarországot. 1896-ban az evangélikus keresztyén szövetségek londoni gyűlésén ismét jelen volt. Német-, Franciaországban, Angliában és Svájcban gyakran megfordult. 1904-ben a református egyházak nagy világgyűlésén György Endrével együtt ő képviselte a konvent megbízásából a magyar református egyházat és több városban 26 beszédet tartott angol nyelven. 1903-ban alapította a Bethánia egyletet. Beszélt, írt és olvasott franciául, németül és angolul, valamint magyarul. 1905. április 18-án a budapesti református egyház VIII. kerületi lelkészi állására választották meg. Itt 1938-ig szolgált, ekkor nyugdíjba vonult. 1895 és 1903 között, majd 1906-tól választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak.

Írásai

Cikkeket és költeményt írt a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1885. czikk, 1886. költ., 1889. Nehány szó a vasárnapi iskolák multjáról és könyvism., 1890. Beszéd, melyet mondott a budapesti ref. főgymnasium által tartott ünnepélyen 1890. okt. 31., 1892. A Comenius-ünnepélyek jelentőségéről, 1896. Erasmus és Luther kora, A zenéről); a Prot. Szemlében (1890. könyvism., 1894. A prot. hittani alapelvek hatásáról, 1895. A belmissio eszmei szempontból, 1896. A tudomány szabadsága és a ker. hit.)

Munkái

• A philosophia jövője. Budapest, 1890. (Különny. a Prot. Szemléből).
• Locke. Budapest, 1890.
• Ne kisértsd az Istent. Budapest, 1893. (Koszorú. Hasznos Könyvek Tára 2.)
• Lelki harmat. Elmélkedések, imák az év minden napjára. Budapest, 1894.
• Budapestről Londonig. Emlékezés a keresztyén ifjúsági egyesületek XIII. világkongresszusára. Budapest, 1894. (Különny. a Prot. Egyh. és Isk. Lapból).
• Livingstone utazásai és felfedezései. Budapest, 1895. (Koszoru. A m. prot. irodalmi társ. népies kiadványai 20.)
• Uj óramutató. Budapest, 1896. (Ism. Prot. Szemle).
• A keresztyén egyház eszményképe. Beköszöntő beszéd. Budapest, 1905.
• Jézus élete. Budapest, 1907.
• Két érdekes congressus. Protestáns Szemle, 1908.
• A diakonissza-munkáról. Budapest, 1909.
• A ref. egyház a 20. század elején. Budapest, 1910.
• Az angol királyok trónralépési nyilatkozata. Budapest, 1910.
• Külmissziói kalauz. Budapest, 1911. (A Protestáns Irodalmi Társaság Házi Kincstára)
• Az őskeresztyénség és a misszió. Theológiai Szaklap, 1911.
• A keresztyénség elterjedése a világon. Budapest, 1914.
• Kegyelem által (Visszaemlékezések). Budapest, 1941.

Terjedelmes előszót írt a Drumond H. «Természeti törvény a szellemi világban» c. munkájának magyar fordítása elé (1895.), melynek felülvizsgálója szintén ő volt. Részt vett az ó-szövetség új fordításában is.

Szerkesztette a Hajnalt; egyik szerkesztője volt a Koszoru (1893.) első négy füzetének és az Evangelische Blätter aus Ungarn (1897-98.) első évfolyamának és szerkeszti a Keresztyén Hiradó c. havilapot 1895-től.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [1]
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8   [2]
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• A Budapesti Református Theológiai Akadémia története. Szerk. Pap László és Bucsay Mihály. Bp., Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya, 1955.