A magyar helyesírás szabályai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szabályzat szócikkből átirányítva)

A magyar helyesírás szabályai a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott kötet, amely a magyar helyesírást szabályozza. Legújabb, 12. kiadása 2015. augusztus 27-én jelent meg a boltokban, hivatalosan pedig szeptember 3-án mutatják be az MTA székházában.[1] Az előző, 1984-es, 11. kiadás 2016. szeptemberig az előzővel párhuzamosan érvényes, így egy évig mindkétféle írásmód elfogadható marad.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban a jelentősebb módosításokat tartalmazó, főbb kiadások szerepelnek önálló pontokba szedve. (A köztes megjelenéseket itt lenyomatnak nevezzük, bár korábban sokszor „kiadás”-ként jelentek meg.)[2]

  • 1832: Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai (Magyar Tudományos Akadémia, akkori nevén: Magyar Tudós Társaság)
    A kiadvány jelentősége, hogy korszakhatárnak tekintjük: az ezt megelőző időszakot régi magyar helyesírásnak, az ezt követőt mai magyar helyesírásnak tekintjük.[3]
    • Lenyomatok: 1834 (2. kiadásnak nevezve), 1838 (3.), 1840 (4.), 1841 (5.), 1843 (6.), 1844 (7.), 1847 (8., jav.), 1851 (9., jav.), 1853 (10., jav.) – utolsóként
  • 1877:[4] A magyar helyesírás elvei és szabályai
    • Lenyomatok: 1879 (2. kiadásként), 1884 (3.), 1888 (4.), 1890 (5.), 1891 (6.), 1899 (számozatlan)
  • 1901:[5] A magyar helyesírás szabályai – az előzőhöz képest változatlan
    • Lenyomatok: 1901 (ugyanazon évben újra) és 1902. Az MTA 1915-ben javaslatot adott ki, melynek új lenyomata 1921-ben jelent meg: ezek készítették elő az 1922-ben kiadott, átdolgozott szabályzatot.
    • Ezzel párhuzamosan jelent meg először – Simonyi Zsigmond vezetésével – 1903-ban az ún. iskolai helyesírás – a tanítás számára a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletével kötelezően előírt, haladóbb helyesírás.[6] Az ebben foglalt változásokat az MTA jelentős részben elfogadta és beépítette soron következő főbb kiadásába.
  • 1922: (azonos címmel)
    • Lenyomatok: 1923 (2. kiadásként, több lenyomatban), 1927 (3. k., több lenyomatban), 1931 (4. k., több lenyomatban), 1936 (5. k.), 1937 (6. k.), 1938 (7., javított és bővített kiadás, több lenyomatban), 1940 (8., több lenyomatban), 1950 (9., átdolgozott és bővített kiadás)
  • 1954: (azonos címmel), formailag az előző kötet 10. kiadásaként, de néhány jelentősebb módosítással (ezt követően 23 lenyomatban és utánnyomással jelent meg: ezeket már nem új kiadásként jelölték meg)
  • 1984: (azonos címmel), formailag 11. kiadásként (ezt követően 2014-ig 12 – olykor bővített – lenyomatban jelent meg)[7]
  • 2015: (azonos címmel), formailag 12. kiadásként

A jelenleg érvényes kiadás 2015. augusztus 27-én jelent meg. A megelőző, 1984-es, tizenegyedikként számon tartott változat – ha csak a lényegesen módosított kiadásokat vesszük figyelembe – a legelsőhöz képest mindössze az ötödik (legfeljebb hatodik) kiadásnak tekinthető (a legfrissebb a tizenkettedik, példaanyagában átdolgozott lenyomat).

A magyar helyesírás szabályaira nyelvészkörökben az AkH., ill. (konkrétabban) AkH.11 rövidítéssel szoktak hivatkozni (az „akadémiai helyesírás” alapján).

Az először 1999-ben, majd utána több utánnyomásban megjelent Magyar helyesírási szótár tartalmazza 140 000 magyar szó és szókapcsolat írásmódját. A jelenlegi legfrissebb és legbővebb helyesírási útmutató és példatár az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve (közli és értelmezi az AkH. szabályait, útmutatást ad azokon a részterületeken is, melyeket a szabályzat nem tárgyal, szótári része 210 000-nél több szóalakot tartalmaz).

A 2015-ben kiadott új szabályzatról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tizenegyedik kiadás interneten elérhető formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szemere Gyula: Az akadémiai helyesírás története (1832–1954), Bp., Akadémiai Kiadó, 1974
  • Deme László – Fábián Pál – Bencédy József: A magyar helyesírás rendszere, Bp., Akadémiai Kiadó, 1966

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Jóbarátok legyőzte a helyesírást (Index, 2015. augusztus 27.)
  2. „1901-ben, 1922-ben és 1954-ben jelent meg új szabályzat (közben mindig csak lenyomatokat adtak ki).” – Fábián Pál: Helyesírási szabályzatunk 11. kiadásáról. In: Hagyomány és újítás a helyesírásban. Válogatás a Nagy J. Béla országos helyesírási verseny köteteinek anyagából. Eger, 2007.
  3. Kniezsa István (1959): A magyar helyesírás története. 2., javított kiadás. Sor.: Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek. Budapest: Tankönyvkiadó
  4. Az OSZK adatbázisa szerint létezik az MTA kiadásában egy 1876-os változat is, a Magyar Nyelvőr cikke és az MTA blogjának kiadástörténeti összefoglalója csak az 1877-eset említi. Az 1920-as, 30-as években kiadott szabályzatok végén felsorolt összefoglalók az 1879-eset tartják számon 2. kiadásként.
  5. Az OSZK adatbázisa szerint létezik az MTA kiadásában egy 1900-as változat is, ezt azonban a fenti cikkek nem említik.
  6. Új iskolai helyesírás
  7. Változásairól az alábbi cikkekből lehet tájékozódni általánosságban, ill. szóalakok terén, l. még Fábián Pál: Helyesírási szabályzatunk 11. kiadásáról. In: Hagyomány és újítás a helyesírásban. Válogatás a Nagy J. Béla országos helyesírási verseny köteteinek anyagából. Eger, 2007.