Szőnyi Sándor
Szőnyi Sándor | |
Született |
Szpisják Sándor 1910. március 5. Budapest |
Elhunyt |
1989. január 11. (78 évesen) Budapest vagy Vác |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Földi Mihály |
Foglalkozása | író |
Iskolái |
Fasori Evangélikus Gimnázium Pázmány Péter Tudományegyetem |
Kitüntetései | József Attila-díj (1957) |
Szőnyi Sándor, Szpisják 1937-ig (Budapest, 1910. március 5. – Budapest vagy Vác, 1989. január 11.) József Attila-díjas (1957) író, Földi Mihály fia.
Életútja[szerkesztés]
Édesanyja sok gyermekes Nógrád megyei zsellérek legidősebb lánya volt, aki 50 éven keresztül dolgozott cselédként. Édesanyja elmondása szerint apja asztalos volt, más források Földi Mihály író törvénytelen fiaként említik.[1] Három éves koráig lelencházban élt, majd 1914-ben parasztcsaládból származó nevelőszülőkhöz került Kistelekre, 1917-től pedig Budapestre. Gyerekkorától fogva dolgozott. Volt csarnoki hordár, üzletekben kifutó, mindenes a bérházakban, kisegítő, női ruhákat árult a Párizsi Áruházban, virágzó mandulafákat őrzött a Gellért-hegyen és évekig versenyszerűen birkózott. Négy polgári osztályt végzett, majd ezt követően iparostanonc-iskolába járt, ahol lakatossegédként szerzett szabadulólevelet. Alkalmi munkákat végzett, majd 1929-től az Athenaeum nyomdában dolgozott, kezdetben betűöntő tanoncként, majd 1948-ig a lap öntödéjében működött mint nyomdászsegéd. 1929-ben bekapcsolódott a nyomdász szakszervezet munkájába. Novelláit, tárcáit a Népszava publikálta. 1940-től 1944-ig a Fasori Evangélikus Gimnázium magántanulója volt, közben katonai szolgálatot is teljesített. 1945 és 1950 között jogot hallgatott a Pázmány Péter Tudományegyetem esti tagozatán, 1950-ben szerezte meg doktori diplomáját. 1953-ban letette az ügyvédi vizsgát. Az ipari munkásság élete szolgáltatta Széthulló világ c. első regényének témáját. 1949-1950-ben a Miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott, valamint a Sport és Testnevelés c. lapnál és a Könnyűipari Minisztériumban. 1951-től a Nyomdaipari Egyesülés munkatársa volt, 1952-ig vállalati ügyész, később pedig jogtanácsos egészen 1973-ban történt nyugdíjazásáig. Utolsó éveit mint mozdulni nem tudó rokkant élte le, műveit tollba mondta. Regényeiben, novelláiban megjelennek nemzedékének emberi és társadalmi problémái.
Művei[szerkesztés]
- Széthulló világ (regény, Bp., 1947)
- Megújhodás (regény, 1955)
- Rosszlányok utcájában (novellák, 1957)
- Álarcos istenek (regény, Bp., 1960)
- Farsang októberben (kisregények, elbeszélések, Bp., 1963)
- Ködös reggelek (regény, Bp., 1968)
- Betontető (elbeszélés, Bp., 1970)
- Kakas a villamoson (elbeszélés, Bp., 1975)
- A hatodik földrész (regény, Bp., 1977)
- Verőfényes őszutó (három kisregény, Bp., 1982)
- A kitagadott (életrajzi regény, Bp., 1984)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Délmagyarország, 1985. március 5. 4. old.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1945-1975 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
- Bőgel József: Szőnyi Sándor: Álarcos istenek. Kritika. Alföld. Irodalmi és művészeti folyóirat. 1960 / 6. szám.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981.
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.