Szőcs Géza (irodalomtörténész)

Szőcs Géza
Született	1870. Vízakna
Elhunyt	Gyergyószentmiklós
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, közíró, irodalomtörténész, műfordító, színműíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőcs Géza (Vízakna, 1870 – Gyergyószentmiklós, ?) erdélyi magyar gimnáziumi tanár, közíró, irodalomtörténész, műfordító, színműíró.

Életútja

Középfokú tanulmányait Nagyszebenben végezte, majd 1890-ben magyarból és latinból, 1895-ben magyarból és románból is diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen. A nagyszebeni, majd a lugosi állami főgimnáziumban tanított. Tagjává választotta a temesvári Arany János Társaság. Magyarra fordította Mihai Eminescu, Eduard Mörike több költeményét. Cikkeit, műfordításait a Hazánk, Magyar Szó, Székely Nemzet, Közérdek, Határvidék, Újság, Temesvári Hírlap, Délmagyarországi Közlöny, Krassó-Szörényi Hírlap s más újságok és folyóiratok közölték.

Munkái

• A vizaknai honvédek (emlékfüzet, Budapest, 1890);
• Csokonai és az olasz költők (irodalomtörténeti tanulmány, Szentes 1893);
• Egy pár szó Eminescu irodalmáról (Nagyszeben 1895);
• Emi­nescu (Nagyszeben, 1895);
• Erzsébet királyné emlékezete. Alkalmi beszéd 1901. november 19. (Nagyszeben, 1901);
• Magyar–román társalgási gyakorlatok, bevezetésül rövid román nyelvtani résszel (Nagyszeben, 1902);
• Idegen és hazai tankönyvek (Nagyszeben, 1905);
• Irodalmi tükörképek (Lugos 1909);
• A román nemzet és Románia története. Aguletti „Istoria Românilor” című műve nyomán átdolgozta és kiegészítette Szőcs Géza. I. rész. A románok őstörténelmétől a fanarióták koráig (Kolozsvár, 1920);
• Emi­nescu és Petőfi (Gyergyószent­miklós, 1923);
• Történelmi pillanatképek. I. füzet (Csíkszereda, 1923).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.