Szőc
| Szőc | |||
 | |||
| A háborús hősök emlékműve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Ajkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Németh Balázs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8452 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 460 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 57,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 17° 30′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 17° 30′ 48″ | |||
 Szőc
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Szőc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szőc (németül Sitz) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.
Fekvése
Északkeletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délkeletről Taliándörögd határolja a Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Az Ajkát Sümeggel összekötő úton közelíthető meg. Ajkáról menetrendszerű autóbusz járatokkal is elérhető.
Története
1272-ben említik először írásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került.
A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.
A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. Részben kisebb külszíni fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségű közutat építettek és Határvölgyben és lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben Szociális Otthont alakítottak ki.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 424 | 416 | 433 | 491 | 459 | 460 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 59,1%-a magyarnak, 0,2% románnak mondta magát (40,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,2%, református 1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,3% (53,8% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
Római katolikus templomát a betelepített német ajkú lakosság 1760 és 1770 között építette barokk stílusban, a középkori román kori templom maradványain, felhasználva annak egyes elemeit. Ma is láthatók a román stílusú romok oszlopai, a dongaboltozatos szentély maradványai és a templom körüli kerítés. A községtől délre fekvő Szőlőhegy oldalában található a Szent György kápolna és az attól mintegy 2 kilométerre lévő román kori dabospusztai templomrom. A Mária kápolna a község központjában található. A község határában több helyen kőbányát nyitottak, melyekből építkezésekhez mészkövet fejtettek.
Jegyzetek
- ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szőc Helységnévtár
Külső hivatkozások
- Cartográfia: Bakony. Budapest. 1998.
