Szürke ostorfa-teknőspajzstetű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Szürke ostorfa-teknőspajzstetű
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha)
Öregcsalád: Pajzstetvek (Coccoidea)
Család: Pajzstetűfélék (Coccidae)
Nem: Coccus
Faj: C. pseudomagnoliarum
Tudományos név
Coccus pseudomagnoliarum
Kuwana, 1914
Szinonimák
  • Coccus psuedomagnoliarum Bartlet, 1978
  • Coccus aegaeus De Lotto, 1973
  • Lecanium pseudomagnoliarum Sasscer, 1915
  • Coccus citricola Campbell, 1914
  • Lecanium pseudomagnoliarum Kuwana, 1914
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke ostorfa-teknőspajzstetű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke ostorfa-teknőspajzstetű témájú kategóriát.

A szürke ostorfa-teknőspajzstetű (Coccus pseudomagnoliarum) egy, a pajzstetvek közé tartozó, kártevő rovarfaj. Magyarországon először 2013-ban észlelték előfordulását Kecskeméten, illetve Budapesten.

Elterjedése[szerkesztés]

Valószínűleg ázsiai eredetű, onnan került be az Egyesült Államokba és Európába. Magyarországra valószínűleg Olaszországon keresztül, dísznövény szaporító anyaggal érkezhetett. Elterjedése a mediterrán jellegű, melegebb területekre korlátozódik.

Megjelenése[szerkesztés]

Viszonylag nagy méretű, általában 50-70 mm nagyságú pajzzsal rendelkeznek, ezek borítják a fertőzött ágrészeket. Fiatal korban a nőstények testének színe világos, szürkés, barnás, rugalmas tapintatú, mely később besötétedik, a pajzs erősen domború és szklerotizált lesz.

Életmódja, szaporodása[szerkesztés]

Magyarországon feltehetően 1 nemzedéke van évente, szűznemzéssel, ál-elevenszüléssel szaporodik, a kis, lapos lárvák a levelek színén és fonákján szívogatnak. Ősszel a fiatal ágakra húzódnak és lárvaalakban telelnek. Tápnövényei a Citrus aurantium, C. sinensis, C. paradisium, C. limon, C. deliciosa, C australis, C. sinensis, Evopia rutaecarpa, Laurus nobilis, Nerium oleander, Poncirus trifoliata, Zanthoxylum simulans és a Zelkova serrata. Magyarországon eddig kizárólag nyugati ostorfáról (Celtis occidentalis) mutatták ki a fajt, ugyanakkor ez a növény csak hazánkból ismert a faj tápnövényeként.

Kártétele[szerkesztés]

Kártételét elsősorban dísznövényeken, kevéssé gazdasági növényeken fejti ki. Mediterrán területeken, ahol citrusfélék termesztése folyik, jelentős gazdasági kártevő.[1] A faj jelenlétét sokszor az általuk kibocsájtott ragadós mézharmat árulja el, vagy a sárguló lombozat hívja fel rájuk a figyelmet. A kiválasztott mézharmat a levelekre kerülve másodlagos kórokozóknak nyújthat táptalajt, így megjelenhet a korompenész, mely csökkenti a dísznövények esztétikai értékét és csökkenti a fotoszintetizáló levélfelületet.

Források[szerkesztés]

Fetykó Kinga, Szita Éva, Konczné Benedicty Zsuzsanna (2013): Coccus pseudomagnoliarum (Kuwana) (Hemiptera: Coccidae) teknőspajzstetű megjelenése városi környezetbe telepített nyugati ostorfán (Celtis occidentalis L.) Növényvédelem 49(12), pp. 565-569.

  1. Ben-Dov, Y. (1993) A systematic catalogue of the soft scale insects of the world (Homoptera: Coccoidea: Coccidae) with data on geographical distribution, host plants, biology and economic importance. Flora & Fauna Handbook, No. 9.,