Születési arányszám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dokumentált és várható születési arányszám[1] (CBR)(1950–2050)
Év CBR Év CBR
1950–1955 37.2 2000–2005 21.2
1955–1960 35.3 2005–2010 20.3
1960–1965 34.9 2010–2015 19.4
1965–1970 33.4 2015–2020 18.2
1970–1975 30.8 2020–2025 16.9
1975–1980 28.4 2025–2030 15.8
1980–1985 27.9 2030–2035 15.0
1985–1990 27.3 2035–2040 14.5
1990–1995 24.7 2040–2045 14.0
1995–2000 22.5 2045–2050 13.4

A születési arányszám a születések arányát jelenti egy lakossági csoportban.[2] Egy demográfiai csoport születési arányszáma kiszámolható: egy nyilvántartási rendszerben bejegyzett élve születettek számának, népszámlálási adatok felhasználásával, valamint specifikus demográfiai módszerekkel történő becsléssel. A születési arányszámot, halálozási arányszámot valamint népvándorlást figyelembe véve kiszámolható a népességnövekedés.

A nyers születési arányszám az 1000 emberre vonatkoztatott születések száma egy év alatt. A természetes növekedési ütem kiszámítására a nyers halálozási arányszámból kivonják a nyers születési arányszámot.[3] A születési arány alacsonynak tekinthető, ha évenkénti 10-20 születés/1000 ember jellemzi, míg 40-50 születés/1000 ember évenként magas születési arányt jelent.

Politikai vonatkozás[szerkesztés]

Egyes országok kormányai igyekeznek befolyásolni a születési arányt. A születési arányt növelni igyekvő országok (Olaszország, Malajzia) pénzbeli ösztönzést és támogató szolgáltatásokat nyújtanak az anyáknak, míg más országok (például Kína) igyekeznek csökkenteni a születési arányt.

Egyes országok a nők jogainak és egészségügyi ellátásának biztosításával igyekeznek a születési arányt csökkenteni. A fogamzásgátlási módszerek ismertetésével és családtervező programok működtetésével a születési arány csökkenthető.

A magas születési arányszám leggyakrabban az egészségügyi problémákkal, a rövid várható élettartammal, az alacsony életszínvonallal valamint a nők alacsony iskolai végzettségével és társadalmi helyzetével mutat összefüggéseket. A demográfiai átmenet elmélete szerint, egy ország gazdasági fejlődése a népesség növekedés csökkenését eredményezi, melyet a születési arányszám csökkenése jelez.

Az 1974-es bukaresti Népesedési Világkonferencia keretében a női jogok kiemelt figyelmet kaptak és 137 ország jóváhagyta a Világ Népesedési Akciótervet.[4] Ennek keretén belül számos ország elfogadta a modern fogamzásgátló módszerek (fogamzásgátló tabletta, óvszer) használatát és ellenezte az abortuszt. 1994-ben Kairóban egy újabb akciótervet hagytak jóvá, amelyik a nők jogainak, társadalmi helyzetének és nemi egészségének védelmét tűzte ki célul.[5]

Úgy a magas, mint az alacsony születési arányszám problémákat vet fel. Túl magas születési arányszám a társadalmi jólét csökkenéséhez valamint nagy számú iskoláztatást igénylő gyermekhez, később pedig munkát igénylő felnőtthöz vezet. Az alacsony születési arány viszont az idősek jólétét biztosító programok és gazdaság meglétét veszélyezteti, mivel csökken a dolgozó emberek száma akik az öregedő társadalmat eltartják.

Nemzeti születési arányszámok[szerkesztés]

Születési arányszámok 2008-ban[6]

Az 1950-es évekhez képest (amikor a születési arány 36 születés/1,000 lakos volt) a születési arányszám 16-tal csökkent. A legmagasabb születési arányt (51.26 születés/1,000 lakos) Nigerben, míg a legalacsonyabbat (7.64 születés/1,000 lakos) Japánban regisztrálták.[7] Az Amerikai Egyesült Államokban 2007 és 2010 között 7%-kal csökkent a születési arányszám.[8]

A születési arány földrajzi területenként változhat. Európában 2011-ben Írországban a születési arányszám 16,5 születés/1000 lakos volt, míg Franciaországban 12.8 és Svédországban 12.3 volt.[9] 2012-es becslések szerint Magyarország születési aránya 9,49 volt.[7]

A születési arány változhat egy földrajzi területen a különböző demográfiai csoportokon belül is (például az Egyesült Államokban 2007-2009 között nőtt a születési arány a 40 év fölött nők esetében, de csökkent minden más korosztály esetén).[10]

Mérési módszerek[szerkesztés]

A nyers születési arány kifejezhető mint a születések száma egy demográfiai csoportban egy meghatározott idő alatt, elosztva a csoport létszámával, majd szorozva 1000-rel.

Használható a teljes termékenységi arányszám is, amelyik a szülőképes korú nőkre számított elméleti gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság egész élete folyamán állandósulna. A termékenységi arányszám értéke alacsonyabb a gazdaságilag fejlettebb országokban.

Befolyásoló tényezők[szerkesztés]

  • A kormány lakosságpolitikája
  • Családtervezési szolgáltatások elérhetősége (fogamzásgátlók, szexuális oktatás)
  • Abortusz elérhetőse és biztonságossága, valamint a szülés biztonságossága
  • Csecsemőhalandóság. Magas csecsemőhalandóság mellett, egy család több gyermeket vállal, mivel nem mindegyik éri meg a felnőttkort.
  • A társadalom kor-nem szerkezete
  • Házasodási kor
  • Társadalmi és vallási nézetek, főleg az abortusz és fogamzásgátlással kapcsolatban.
  • Iparosodás mértéke. Az iparosodás előtti időkben a gyermekek is munkaerőt képeztek, pénzt kereshettek, míg az iparosodás korában a gyermeket taníttatni és képezni kell.
  • Gazdasági jólét: bizonytalan gazdaság esetén a családok késleltetik a gyermekvállalást vagy csökkentik a születések számát.
  • Szegénység
  • Urbanizáció
  • Viszály, háború
  • Analfabetizmus
  • Munkanélküliség

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Crude birth rates. UNdata. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  2. ↑ World Birth rate – Demographics. Indexmundi.com. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  3. ↑ Crude Birth Rate per 1000 people. The World Bank. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  4. ↑ The World Population Plan of Action. United Nations World Population Conference. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  5. ↑ The Cairo Conference. United Nations. [2013. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  6. ↑ 2008 World Population Data Sheet. Population Reference Bureau. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  7. ↑ a b The World Factbook. CIA. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  8. ↑ Roan, Shari. „Us Birth Rate | U.S. birth rate: Drop in birth rate is the biggest in 30 years – Los Angeles Times”, Articles.latimes.com, 2011. március 31. (Hozzáférés: 2013. május 3.) 
  9. ↑ Susan Daly: Ireland has one of highest birth and lowest death rates in EU · TheJournal. Thejournal.ie. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  10. ↑ CNN Wire. „CDC records rise in birth rate for women over 40”, CNN, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2013. május 3.) 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Születési_arányszám&oldid=25729882”