Szóterjedelemteszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szóterjedelem teszt szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szóterjedelemteszt (word span, word recall) A rövid távú verbális RTM (vagy fonológiai RTM) vizsgálja, azaz a fonológiai hurkot, amely a munkamemória (Baddeley nevéhez köthető) egyik komponense, amely két részből áll: a fonológiai tárból és az artikulációs hurokból (Németh, Racsmány, Kónya és Pléh, 2000).

A fonológiai hurok fontos szerepet játszik a nyelv megértésében és tanulásban, a szókincs gyarapításában, illetve az olvasás tanulásában és megértésében (Baddeley, 2003). Ezekben a folyamatokban a két legfontosabb szerepet a Wernicke- és a Broca-terület játssza. A Wernicke-terület (Br. 39-40) a szenzoros beszédközpont, amely a domináns félteke gyrus temporalis superior hátsó részének és a lobulus parietalis inferiorjának találkozásánál helyezkedik el. A Broca-terület (Br. 44-45) a motoros beszédközpont, amely a domináns félteke gyrus frontalis inferiorján található (Bartos, 2009). A szóterjedelemteszt részben a szemantikus emlékezetet is vizsgálja, tulajdonképpen számterjedelemteszt szavakkal.

A vizsgálat menete[szerkesztés]

A vizsgálatvezető két szótagú ragozatlan szavakat olvas fel, köztük 1-1 másodperces szüneteket tartva. Ezt követően a vizsgált személynek a hallott sorrendben kell visszamondania a szavakat. Minden sorozat 4 azonos hosszúságú sorból áll, az első sorozat 3, az utolsó 9 szót tartalmazó sorokból. Amennyiben adott sorozatban 50%-os teljesítményt nyújt, a következő sorozat egy szóval hosszabbodik. A kihagyás, a felcserélés és a konfabuláció hibának számít. A vizsgált személy pontszámát az utolsó elfogadható sorozat száma adja.

Alkalmazhatunk ragozott szavakat is, amennyiben feltehető, hogy a vizsgált személynek a Broca-területe sérült.

A szólisták összeállításakor a következőekre tanácsos odafigyelni[szerkesztés]

  • Ne legyenek azonos kategóriájú szavak,
  • a szavaknak ne legyen érzelmi töltetük,
  • ne szerepeljenek tabu szavak,
  • azonos gyakoriságú szavakat válasszunk,
  • a szavak mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó alakúak legyenek (pl. kalap, fotel, meder),
  • ne rímeljenek, mert az rontja a teljesítményt,
  • főnevek legyenek (az igék a végrehajtó funkciókat vizsgálják),
  • azonos képkiváltó értékük legyen, ne legyenek absztrakt szavak (pl. háború).

Források[szerkesztés]

  • Baddeley, A. (2003) Az emberi emlékezet. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Németh D., Racsmány M., Kónya A., Pléh Cs. (2000): A munkamemória kapacitás mérőeljárásai és szerepük a neuropszichológiai diagnosztikában. In Magyar Pszichologiai Szemle, LV. 4. 403-416.

Külső hivatkozások[szerkesztés]