Szófiai-medence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szófiai-medence
Szófia és a Szófiai-medence panorámaképe a Vitosáról
Szófia és a Szófiai-medence panorámaképe a Vitosáról
Ország Bulgária
Terület1,18×109 m2
Típus medence
Elhelyezkedése
Tszf. magasság550 m
Szófiai-medence (Bulgária)
Szófiai-medence
Szófiai-medence
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 47′, k. h. 23° 16′Koordináták: é. sz. 42° 47′, k. h. 23° 16′
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófiai-medence témájú médiaállományokat.


A Szófiai-medence (bolgárul: Софийска котловина; Szofijszka kotlovina) Bulgária egyik medencéje. Itt fekszik az ország fővárosa, Szófia.[1]

Jellemzői[szerkesztés]

Ellipszis alakú, besüllyedt síkság; átlagos tengerszint feletti magassága 550 méter, nagyobbik átmérője 74 km, kisebbik átmérője 16 km. Alapját andezit, triász kori mészkő, homokkő alkotja, amire agyag és homokkő rakódott a pliocén korszakban. Ez utóbbi rétegek néhol az 500 méteres vastagságot is elérik.[1]

Hegyek veszik körbe, a Vitosa, a Lozen, a Ljulin, a Mala, a Golema és a Viszkjar. Keresztül folyik rajta az Iszker és a mellékfolyói. Éghajlata mérsékelten kontinentális, leginkább nyugati szelek jellemzőek, a csapadék átlagos mennyisége 644 mm. A medence nyugati részén termékeny csernozjom talaj alakult ki. Az öntözéshez a talajvizet és az Iszker-víztározó vizét használják fel itt. Lignitben gazdag, déli szélein pedig gyógyforrások fakadnak.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Bulgária földrajza 105–106. o.

Források[szerkesztés]

  • Bulgária földrajza: Ljubomir Dinev–Kiril Misev. Bulgária földrajza ford.: Dudás Gyula:. Gondolat Kiadó (1981). ISBN 963 281 033 3