Színészpók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Színészpók
Hím
Hím
Nőstény
Nőstény
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Salticoidea
Család: Ugrópókfélék (Salticidae)
Alcsalád: Salticinae
Nem: Salticus
Latreille, 1804
Faj: S. scenicus
Tudományos név
Salticus scenicus
(Clerck, 1757)
Szinonimák
Szinonimák
  • Aranea albo-fasciata
  • Aranea fulvata
  • Aranea scenica
  • Araneus scenicus
  • Attus candefactus
  • Attus histrionicus
  • Attus scenicoides
  • Attus scenicus
  • Calliethera albovittata
  • Callithera alpina
  • Calliethera aulica
  • Calliethera goberti
  • Calliethera histrionica
  • Calliethera scenica
  • Callietherus histrionicus
  • Epiblemum faustum
  • Epiblemum histrionicum
  • Epiblemum scenicum
  • Salticus albovittatus
  • Salticus histrionicus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Színészpók témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Színészpók témájú médiaállományokat és Színészpók témájú kategóriát.

A színészpók (Salticus scenicus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül az ugrópókfélék (Salticidae) családjába tartozó faj.

A Salticus póknem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A színészpók az északi félteke egész területén elterjedt, gyakran nagy számban megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés]

A nőstény hossza 6 milliméter, a hímé 5 milliméter. A pók könnyen felismerhető a fekete potrohán keresztben futó széles fehér csíkokról. A zsákmányát a pók erős elülső lábaival tartja meg. A tapogató lábak (palpuszok) a hímnél a párosodást segítik, a hímivarsejtek átadására szolgálnak. A színészpók csáprágóival ragadja meg zsákmányát és mérget fecskendez a sebbe. Feltűnően nagy szemével 360 fokos szögben látja környezetét.

Életmódja[szerkesztés]

A színészpók magányosan él és a meleget kedveli. Tápláléka kis rovarok, például legyek, szúnyogok, hangyák és bogarak. Fogságban 2-3 évig él, élettartama a szabad természetben nem ismert. A nőstény hosszabb életű, mint a hím.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak az év legmelegebb hónapjaiban van. A nőstény évente egyszer párzik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Roberts, Michael J. (1993). The Spiders of Great Britain and Ireland: Atypidae - Theridiosomatidae (Volume 1). Colchester: Harley Books. ISBN 9780946589050 .
  • Cameron, H.D. (2005). "An etymological dictionary of North American spider genus names". In Ubick, D.; Paquin, P.; Cushing, P.E.; Roth, V. Spiders of North America: an identification manual. Keene (New Hampshire): American Arachnological Society. p. 73. ISBN 9780977143900 .
  • "Zebra spider (Salticus scenicus)". ARKive. Retrieved September 22, 2010.
  • Lawrence M. Dill (1975). "Predatory behavior of the zebra spider, Salticus scenicus (Araneae: Salticidae)". Canadian Journal of Zoology. 53 (9): 1284–1289. doi:10.1139/z75-153.
  • D. A. Parry & R. H. J. Brown (1959). "The jumping mechanism of salticid spiders" (PDF). Journal of Experimental Biology. 36 (4): 654–664.
  • Norman I. Platnick (June 7, 2010). "Salticidae". The World Spider Catalog, Version 11.0. American Museum of Natural History.
  • Nick Loven. "Salticus scenicus". Nick's Spiders of Britain and Europe. Retrieved September 22, 2010.