Szénlábnyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Per capita greenhouse gas emissions

A szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez.

A karbonlábnyom (szénlábnyom) definíciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi közvetlen és közvetett karbonkibocsátás kerül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti, minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO2e) számolunk, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolunk karbonlábnyomot. Karbonlábnyomot számolhatunk rendezvényre, utazásra, szolgáltatásra stb. vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is.

Az egyéni karbonlábnyomot az alábbiak határozzák meg: • háztartási energiafogyasztás: villamos-energia, földgáz, fatüzelés, távhő stb. • gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztás • tömegközlekedési eszközök használata • légiközlekedés • hulladék • étkezés • használati tárgyak vásárlása • internetezés, banki szolgáltatások stb. • szabadidős tevékenységek (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás)

A magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxid egyenérték/fő, ugyanez Németországban 10,5 tonna CO2e/fő, az USA-ban pedig 20 tonna CO2e/fő körül alakul.