Karbonlábnyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szénlábnyom szócikkből átirányítva)
Az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás térképe

A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. A karbonlábnyom a különböző lábnyom mutatók családjába tartozik, és jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

A karbonlábnyom definíciója[szerkesztés]

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz kibocsátást jelenti. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.

A magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxid egyenérték/fő, ugyanez Németországban 10,5 tonna CO2e/fő, az USA-ban pedig 20 tonna CO2e/fő körül alakul.

A karbonlábnyom számítási módja[szerkesztés]

A karbonlábnyom-számítással a közvetetten és közvetlenül levegőbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét lehet kiszámolni. Minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékre (t CO2e) számolandó át, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.[1]

Karbonlábnyomot lehet számolni termékre, szolgáltatásra, rendezvényre vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolnak karbonlábnyomot. Internetes alkalmazás létezik, az építészeti megoldások összehasonlítására.

Egyének[szerkesztés]

Egyének karbonlábnyomát online karbonkalkulátorral, vagy adatbázisok segítségével saját kalkulációk alapján lehet kiszámítani.

Az egyéni karbonlábnyomot az alábbiak határozzák meg:

  • háztartási energiafogyasztás: villamos-energia, földgáz, fatüzelés, távhő stb.
  • gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztás
  • tömegközlekedési eszközök használata
  • légiközlekedés
  • hulladék
  • étkezés
  • használati tárgyak vásárlása
  • internetezés, banki szolgáltatások stb.
  • szabadidős tevékenységek (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás)

Cégek[szerkesztés]

Cégek karbonlábnyomát rendszerint nemzetközi szabványok (pl. GHG Protokoll vagy ISO 14064) szerint számítják ki. A számítás történhet online karbonkalkulátorral, karbonmenedzsment szoftverrel vagy nemzetközi adatbázisok segítségével saját kalkulációk alapján is.

Termékek[szerkesztés]

Termékek karbonlábnyomát ún. életciklus-elemzés (angolul Life Cycle Assessment/Analysis – LCA) szoftverekkel lehet kiszámítani.

Az egyes szakterületek karbonlábnyoma[szerkesztés]

Az üvegházhatású gázok kibocsátása számos szakterületről származik. A mérések szerint ennek majdnem háromnegyede az energiafelhasználásból ered; a mezőgazdaság és a földhasználat csaknem egyötöde (ez egynegyedre nő, ha az élelmiszer-rendszert összességében vesszük figyelembe, beleértve a feldolgozást, a csomagolást, a szállítást és a kiskereskedelmet is); a fennmaradó 8% pedig az iparból és a hulladékból származik. Az egyes szakterületek karbonlábnyomának arányát az alábbi adatok szemléltetik.[2][Jegyzet 1]

Az egyes szakterületek karbonlábnyomának aránya
Szakterület Karbonlábnyom aránya (%)
Energiaipar (villamos- és hőenergia előállítása, szállítása).
Benne: energiafelhasználás az iparban (24,2%), szállításban (16,2%), épületekben (17,5%), a mezőgazdaságban és a halászatban (1,7%), egyéb (13,0%)
73,2
Közvetlen ipari folyamatok.
Benne: cement- (3,2%), vagyianyag- és petrolkémiai termékek (2,2%) gyártása
5,2
Hulladékok (benne: szennyvíz 1,3%, hulladéklerakók 1,9%) 3,2
Mezőgazdaság, erdészet és földhasználat (5,8%-ot képviselő állattenyésztéssel együtt) 18,4

Jegyzet[szerkesztés]

  1. A forrásként megadott mű nagyon részletes felsorolást tartalmaz a különböző szakterületek karbonlábnyom-részesedéséről.

Források[szerkesztés]

  1. Bakosné dr. Böröcz Mária: Az életcikluselemzés módszerének használata és a karbonlábnyom számítás alapjai. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  2. Hannah Ritchie, Max Roser: Emissions by sector. (Hozzáférés: 2021. július 13.)

További forrás:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]