Széll József (főispáni helytartó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József
Széll József 1801-1871.jpg
Született 1801. május 11.
Bucsu, Vas vármegye
Elhunyt 1871. április 6. (69 évesen)
Szombathely, Vas vármegye
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász, főispáni helytartó

Dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József Antal (Bucsu, Vas vármegye, 1801. május 11. - Szombathely, 1871. április 6.), Vas vármegye főispáni helytartója, alispánja, országgyűlési képviselő.[1]

Élete[szerkesztés]

Dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Józsefné felsőeőri Bertha Julianna (1817-1873) asszonyság

A Vas vármegyei birtokos nemesi dukai és szentgyörgyvölgyi Széll család leszármazottja volt. Apja, dukai és szentgyörgyvölgyi Széll János Kristóf (1763-1844), 1791-ben a Vas megyei nemesi felkelésnél főhadnagy, táblabíró, anyja, rábabogyoszlói Vajda Antónia (1770-1833) úrnő volt.[2] Apai nagyszülei dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Miklós (1720-1790) és nemes Ráth Anna (1728-1766) asszony voltak. Keresztszülei rumi és rábadoroszlói Rumy József birtokos és Jankovits Krisztina voltak. Széll Józsefnek három fivére volt: Széll Imre (1793-1856), királyi hétszemélynök, Vas vármegye. követe és főjegyzője, Széll Kristóf (1809-1884), udvari tanácsos, Szent István-rend keresztese, és Széll János (1812-1849) vasi főszolgabíró; egyetlen leánytestvére, a pártában maradt Széll Anna (1799-1880) kisasszony volt. Felesége révén egyik sógora, chernelházi Chernel Ferdinánd (1815-1891), Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, akinek a neje, felsőeőri Bertha Mária Emília (1820-1893) volt, és a másik, felsőeőri Bertha Antal (1808-1874), Vas vármegye főjegyzője, országgyűlési követe is volt.[3]

Széll József 1842-től 1848-ig Vas vármegye alispánja lett. Alispánsága alatt, 1844-ben, ugyanezen megye országgyűlési követté választotta meg. 1847-ben a megye első alispánja lett, de 1848-ban ismét felcserélte ez állást a képviselőséggel és az országgyűlésen mint a rumi kerület képviselője jelent meg. Az 1848-as szabadságharc bekövetkeztével Vasmegye kormánybiztosává neveztetett ki és helyén fáradhatatlan buzgalommal kitartott mindaddig, míg 1849. április 14.-dikén Debrecenben ki nem mondották a detronizációt. Ekkor lemondott állásáról, de azért 1850-ben mégis Pozsonyba idézték a hadbírósági "purificationális commissio" elé. A német idők beálltával visszavonultan élt táplánfai birtokán. Deák Ferenc, sűrűn látogatta meg a Szélléket és mindig több napig időzött náluk. 1860 végén, a magyar megyék visszaállításakor, Vasmegye újra Széll Józsefet választotta meg alispánjának.[4] Később, 1865-től 1867-ig országgyűlési képviselővé választották; ekkor a körmendi kerületet képviselte. Széll József egyike volt Deák Ferenc leglelkesebb híveinek. Ezután, 1867-től 1871-ig Vas vármegye főispáni helytartójának nevezték ki.[5]

1871. április 6.-án szívbaj okozta szélhüdés következtében Szombathelyen hunyt el.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Feleségül vette Rábahídvégen 1842. április 28.-án a felsőeőri Bertha család sarját, felsőeőri Bertha Julianna (1817-1873) kisasszonyt, akinek a szülei felsőeri Bertha Ignác (1780-1847), Vas vármegye alispánja, és lovászi és szentmargitai Sümeghy családból való lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1792-1880) asszony voltak.[6] A házasságukból született:

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap