Szélespikkelyű csiperke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélespikkelyű csiperke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperkék (Agaricus)
Tudományos név
Agaricus lanipes
(F.H. Møller & Jul. Schäff.) Hlaváček, 1949
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélespikkelyű csiperke témájú kategóriát.

A szélespikkelyű csiperke (Agaricus lanipes) a csiperkefélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőkben, füves helyeken élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A szélespikkelyű csiperke kalapja 4-9 (13) cm széles, alakja domború, később széles domborúan, laposan kiterül, közepe általában kissé púpos. Alapszíne világos, de felszínét barna, szálas pikkelyei teljesen beborítják.

Húsa piszkosfehér, halványbarna, sérülésre nem változik vagy kissé vörösödik, a tönk tövében sárgul. Szaga a keserűmandulára emlékeztet, íze nem jellegzetes.

Lemezei szabadon állnak. Színük eleinte halványrózsaszín, idősödve előbb vörösbarnára, majd sötétbarnára változnak.

Tönkje 6-10 cm magas és 1-2 cm vastag. Töve kissé bunkósan megvastagodott. Kettős gallérja keskeny, fehéres, barnás vagy sárgásbarnás színű. A gallér alatt a tönk fehéres vagy barnás színű, gyapjas-nemezes felületű.

Spórapora bíborbarna vagy feketésbarna. Spórája 5,5-6,5 x 3,5-4,5 µm-es.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az erdei csiperkével, a kétspórás csiperke barna példányaival vagy a fiatal óriás csiperkével lehet összetéveszteni.

A szélespikkelyű csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

feketésbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

szabadon állók

galléros

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos.

Kertekben, parkokban, lombos erdőkben, tápanyagokban gazdag talajon él. Kora nyártól őszig terem.

Ehető gomba.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]