Ugrás a tartalomhoz

Szélescsőrű kolibri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélescsőrű kolibri
Arizonai példány
Arizonai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Cynanthini
Nem: Cynanthus
Faj: C. latirostris
Tudományos név
Cynanthus latirostris
Swainson, 1827
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szélescsőrű kolibri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélescsőrű kolibri témájú médiaállományokat és Szélescsőrű kolibri témájú kategóriát.

A szélescsőrű kolibri (Cynanthus latirostris) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt William Swainson angol ornitológus írta le 1827-ben.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Cynanthus latirostris latirostris Swainson, 1827
  • Cynanthus latirostris magicus (Mulsant & J. Verreaux, 1872)
  • Cynanthus latirostris propinquus R. T. Moore, 1939
  • Cynanthus latirostris toroi (Berlioz, 1937)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok déli részén és Mexikóban honos. Az északon költő madarak ősszel délre költöznek. Természetes élőhelyei a forró sivatagok, szubtrópusi és trópusi száraz erdők és száraz cserjések. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 10 centiméter, testtömege 3-4 gramm.[5] A hím háta és hasa sötétzöld, a faroktőnél fehér takarótollak vannak; begye és fejének két oldala csillogó kék. A tojó háta fakózöld, hasa halványszürke. Nagy szemével kiválóan lát. Tűzpiros csőre hosszú és kissé ívelt, a csőr hegye fekete. A farka villás és a kormánytollak vége széles.

A földön
és a levegőben

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka virágpor, nektár és rovarok. A madár nappal aktív és magányos.

Szaporodása

[szerkesztés]

A párzási időszak januártól augusztusig tart. Évente háromszor is költ. Kicsi, csésze formájú fészkét gallyakból és fakéregcsíkokból rakja. Egy fészekalj rendszerint két hosszúkás, fehér tojásból áll. A tojásokon a tojó 16 napig kotlik. A kirepülés 22-24 nap múlva történik meg.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2025. október 24.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2025. október 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2025. október 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2025. október 24.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2025. október 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]