Székely István (reformátor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székely István
Életrajzi adatok
Született 1505
Bencéd
Elhunyt 1565
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Krónika ez világnak jeles dolgairól

Székely István (1505, Bencéd1565) 16. századi krónikaíró és reformátor.

Életútja[szerkesztés]

Az Udvarhely megyei Bencéden született, apja valószínűleg Perényi Péter szolgálatában állt. 1529 nyarán ferences rendiként iratkozott be a krakkói egyetemre. Visszatérve hazájába, a reformáció érdekében tevékenykedett. 1538-ban Szikszón, 1544-ben Liszkán lett iskolamester. 1548-ban már ismét Szikszóra került, ekkor valószínűleg lelkészként. 1550-től Kassán terjesztette a lutheránus hitelveket; pár év múlva Göncre ment lelkésznek, ahol már a svájci reformáció szellemében működött. Itt még élt 1563 végén, amikor már lelkésztársa is volt Károlyi Gáspár személyében. Ezt követően életéről nincsenek további adatok.

Munkái[szerkesztés]

  • Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság. Krakkó, 1538. (A Bod Péter által ismert egyetlen példány 1849-ben Nagyenyeden elpusztult).
  • Istenes Énekek. Krakkó, 1538. (Ezen egyetlen példány szintén 1849-ben pusztult el).
  • Calendarivm magiar nielwen. Krakkó. 1540–1550.
  • Soltar Könü Szekel' Estuantul magiar nielre (így) fordítatott. Touabba ez Soltar vtan Szido szolasnac mogia es nehez heliecnec Röuideden valo magiarazatia Psalmusonkent következic. Tablaia is vagion... Krakkó, 1548. Három fametszettel. (A 19. század végén a Magyar Tudományos Akadémiának teljes példánya volt; ugyanakkor a Nemzeti Múzeumban is megtalálható volt. Ez a könyv része volt annak a tervének, hogy a teljes Ószövetséget lefordítja és magyarázatokkal látja el.)[1]
  • Chronica ez Vilagnac Yeles dolgairol. Szekel Estvan Craccoba Niomtatot... M.D.LIX. (Újra kiadta Toldy Ferenc, Székely István Magyar Krónikája 1558. CCCLVII-MDLVII. Kivonva Világ Krónikájából. Pest, 1854. Ujabb Nemzeti Könyvtár III. Folyam XVI. századbeli magyar történetírók c. 1-66. l.)

Források[szerkesztés]

  • A magyar irodalom története I. kötet. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. 353. o. ISBN 963051639X  
  • Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 121. o.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
  • Dán Róbert: Benczédi Székely István Zsoltároskönyvének forrásaihoz, in: Filológiai Közlöny 13/1–2 (1967), 151–155.
  • Németh Áron: „Szól immár itt Dávid…magyarul”: Megjegyzések Bencédi Székely István zsoltárfordításához, in: Baráth, B. L. (szerk.): Hittel és humorral: Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára (Acta 8), Debrecen, DRHE, 2015, 23–38.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Ehhez bővebben lásd pl. Dán Róbert: Benczédi Székely István Zsoltároskönyvének forrásaihoz, in: Filológiai Közlöny 13/1–2 (1967), 151–155. Németh Áron: „Szól immár itt Dávid…magyarul”: Megjegyzések Bencédi Székely István zsoltárfordításához, in: Baráth, B. L. (szerk.): Hittel és humorral: Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára (Acta 8), Debrecen, DRHE, 2015, 23–38.