Székely Dezső (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Székely Dezső szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Székely Dezső
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1974.)
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1974.)
Született 1936. szeptember 29. (82 éves)
Bükkaranyos
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Székely Dezső (Bükkaranyos, 1936. szeptember 29. –) magyar költő, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Bükkaranyoson született 1936. szeptember 29-én. Hatan voltak testvérek, az egymásért való aggódás már korán megfogamzott benne. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd tízéves korában bekerült a „fényes szelek” szárnyán hódító NÉKOSZ seregébe, népi kollégista lett. A Rajk-per után a biztatóan indult mozgalmat a hatalom felszámolta. Néhány évi hányódás után sárospataki diákként fejezte be általános iskolai tanulmányait és a középiskolát már Mezőkövesden kezdte el. Iskolai tanulmányai félbeszakadtak és segédmunkásként dolgozni kezdett a nehézipar borsodi fellegvárában, a diósgyőri vasgyárban.

1957 tavaszán felkerült Budapestre; az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál dolgozott és folytatta félbeszakadt tanulmányait. Bár első verse még húszéves korában Miskolcon jelent meg, sűrűbben a fővárosban kezdett publikálni. Első kötete 1964-ben jelent meg Füstoszlopok címmel a Szépirodalmi Kiadónál. Ezt követte pár évvel később a Viharszünet. 1976-ban a Magvető adta közre Embertől emberig c. kötetét, ezt követően a rendszerváltásig a kiadók elfordultak tőle. A csendet a Zászló nélkül törte meg 1989 őszén, aztán újabb hosszabb szilencium után jött a Harang és kötél a Magyar Fórum gondozásában 2000-ben. Ennek a lapnak a munkatársaként ment nyugdíjba. 2008-ban a Kairosz jelentette meg Ahol a tücsök éjszakázik c. kötetét. Versei negyven antológiában kaptak helyet és pár műve megjelent angol, orosz és litván nyelven is. Gyerekeknek is sok verset írt; ezekből egy csokor a Süt a nap, süt a pék c. kötetben jelent meg; néhány közülük iskolai tankönyvben, szöveggyűjteményben is szerepel és hallhatók megzenésített változatban is.

Művei[szerkesztés]

  • Füstoszlopok (Szépirodalmi, 1964)
  • Viharszünet (Szépirodalmi, 1969)
  • Embertől emberig (Magvető, 1976)
  • Zászló nélkül (Szépirodalmi, 1989)
  • Harang és kötél (Magyar Fórum, 2000)
  • Ahol a tücsök. Versek; Kairosz, Bp., 2008
  • Amíg szól a harang. Válogatott versek, 1961-2011; Hét Krajcár, Bp., 2013
  • Nyitott szívvel, szabad szemmel; Hét Krajcár, Bp., 2017
  • Csillagok udvarában; Hét Krajcár, Bp., 2018

Gyerekeknek készült írásai[szerkesztés]

  • Óvodások (Minerva, 1972)
  • Sicc a vadonban (Minerva, 1973)
  • Süt a nap, süt a pék (Móra, 1979)

Antológiák[szerkesztés]

  • Szép versek 1974, 1976, 1977, 1978 (Magvető)
  • Szép szó 1971, 1972, 1973, 1974 (Táncsics)
  • Hétköznapok 1979, 1980, 1983 (Táncsics, Népszava)
  • Egyetlen verseink 1991, 1997 (Szépirodalmi, Nemzeti Tankönyvkiadó)
  • Aranyasszony (Lapkiadó Vállalat, 1986)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.