Székács Antal

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székács Antal
SzületettSchwarz Antal
1862. november 4.
Pest
Elhunyt1945. január 9. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiJacobi Jolán
Foglalkozása
  • nagykereskedő
  • gyáriparos
  • szakíró
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Székács Antal, 1903-ig Schwarz[1] (Pest, 1862. november 4.[2] – Budapest, 1945. január 9.)[3] üvegkereskedő, gyártulajdonos, közgazdasági szakíró, felsőházi tag.

Élete[szerkesztés]

Apja Schwarz Adolf (1827–1915) volt, aki 1884-ben Pálházán megalapította az első magyarországi kézi gyártású síküveggyárat és a pesti, Paulay Ede utca 25–27. alatt üvegkép- és tükörkereskedést hozott létre. Anyja Hirsch Róza (1838–1906) volt. Kereskedelmi akadémiát is végzett, majd tanulmányutakat tett Európa szinte minden országában. 1894-ben belépett a Deák Ferenc nevét viselő szabadkőműves páholy tagjai közé. Tanulmányai végeztével belépett apja cégébe, a Schwarz Adolf és Fiai-ba. Testvérei közül, akik szintén üvegkereskedéssel foglalkoztak, ő lett a legsikeresebb a közéletben. 1916-ban a Kereskedelmi és Iparkamara alelnökévé választották. Áttért a katolikus hitre. 1920-ban az újjáalakult kamara az akkori politikai viszonyok között mást választott alelnökévé, ám öt évvel később egyhangúlag újra megválasztották. 1938-ig maradt a Kamara alelnöke. Apja halála után ő lett a családi üveg-nagykereskedés vezetője. 1926-ban az Országos Hitelvédő Egylet elnökéül választották. 1927-ben kereskedelemmel kapcsolatos érdemeiért a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagjai közé került. Számos tanulmánya mellett önálló műve is megjelent Indítvány a felső kereskedelmi iskolák reformja ügyében címmel. 1945. január 9-én a magát kereszténynek valló, rendkívül sikeres és megbecsült Székács Antal a nyilasoktól való félelmében öngyilkosságot követett el.

A Fiumei Úti Sírkertben helyezték végső nyugalomra 1945. december 21-én.[4]

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Messinger Antónia (1868–1952) volt, a neves építész, Medgyes Alajos (1873–1942) nővére, akit 1889. május 19-én Budapesten vett nőül.[5] Feleségét 1952-ben Nagymaroson temették el.

Gyermekei

  • Székács Jolán (Budapest, 1890 – Zürich, 1973) pszichológus, Carl G. Jung tanítványa. Férje Jacobi Antal (1876–1944) ügyvéd volt.
  • Székács Lilla (Budapest, 1891 – Zürich, 1948).[6] Férje Gráner Imre (1887–?) bankhivatalnok volt. Elváltak.
  • Schwarz Anna (Budapest, 1894 – Budapest, 1895)
  • Székács Erzsébet (Budapest, 1900 – ?). Első férje dr. Perei Imre (1890–?) gyárigazgató, mérnök, második házastársa Piltzer György (1887–?) karosszériagyáros volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Kereskedelmi iskoláink és a gyakorlati élet (Budapest, 1903)
  • Indítvány a felső kereskedelmi iskolák reformja ügyében (Budapest, 1905)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 45156/1903. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 348. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 49. oldal 10. sor
  2. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 896/1862. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 2292/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
  4. ↑ Székács Antal elhunyt (1945. december 30.) Magyar Nemzet, 1. évfolyam, 197. szám, 5. oldal Online elérés
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 186/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
  6. ↑ Székács Lídia halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 8/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székács_Antal&oldid=26892949”