Szécsi Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szécsi Zsigmond
Született Nickel Zsigmond
1841. október 6.
Rónic
Elhunyt 1895. október 8. (54 évesen)
Selmecbánya
Nemzetisége magyar
Foglalkozása főerdőtanácsos,
erdészeti tanár,
erdőmérnök

Szécsi Zsigmond, Nickel Zsigmond (Rónic (Zólyom megye), 1841. október 6.Selmecbánya, 1895. október 8.) királyi főerdőtanácsos, erdészeti tanár, erdőmérnök.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Besztercebányán végezte 1859-ben; a selmecbányai erdészeti Akadémiának 1862-ben történt elvégzése után, az erdészeti államvizsgát 1864-ben Budán tette le. Már 1862-ben állami szolgálatba lépett a selmeci bánya-, erdő- és jószágigazgatóságnál, ahol 1867. április 9-én erdőgyakornokká nevezték ki és július 28-án Óhegyre helyettes erdésszé rendelték ki, ahonnét még ugyanazon év október 7-én Selmecbányára hívták segédtanárnak. 1868-ban nevezték ki a besztercebányai erdőhivatalhoz erdésznek, de továbbra is az Akadémián maradt. 1871-ben rendkívüli tanár és 1878-ban rendes lett. 1881-ben Nikel családi nevét Szécsire változtatta. 1893-ban a főerdőtanácsosi címet kapta. 1867-ben az Akadémia megmagyarosítása idején ő is sokat fáradozott a magyar nyelv szellemének megfelelő szakkifejezéseknek a megalkotásán, nemkülönben a tantárgyak anyagának összegyűjtésén. 1885-ben az erdészeti kiállítás rendezése körül szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Mint az Országos Erdészeti Egyesület választmányi tagja nagy tevékenységet fejtett ki.

Cikkeket írt az Erdészeti Lapokba; a Pallas Nagy Lexikonában az erdészeti cikkeket írta.

Munkái[szerkesztés]

  • Az emberi trágya a mezőgazdaságban. Pályanyertes munka 1881. (Fekete Lajossal).
  • Az erdőhasználattan kézikönyve. 100 aranynyal jutalmazott munka. 508 fametszettel. Bpest, 1884. (2. átdolg. kiadás. Selmeczbánya, 1899.).
  • A hazai vadak természetrajza. Bpest, 1892. (A vadászati ismeretek Kézikönyve II.).

Forrás[szerkesztés]