Szécsi Ferenc (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsi Ferenc
Született1905. május 5.
Kevedobra
Elhunyt1945. január 7. (39 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSzécsi Pál
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (25-3-62)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szécsi Ferenc (Dobrica, 1905. május 5.Budapest, 1945. január 7.)[1] magyar író, nyelvész, művelődéstörténész, Szécsi Pál táncdalénekes édesapja.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Idegen szavak nagyszótára (1936)

Szécsi Sándor (eredetileg Stern Salamon) orvos és Kentner Jozefin fiaként született. 1937. szeptember 30-án Budapesten házasságot kötött Szemere Klárával (1916. jan. 26.–2004. máj. 28.), Szemere Géza és Kolmann Auguszta Antónia lányával.[2] Gyermekeik Mária (1938), Katalin (1941. feb. 17.–2012. dec. 30.), Pál (1944. márc. 20.–1974. ápr. 30.) táncdalénekes. Halálát a halotti anyakönyv szerint aknasérülés okozta.

Szállóigegyűjteménye Janovics András szerint megbízhatatlanra sikerült, kritikájában számtalan példával alátámasztva Szécsi munkájának hiányosságait.[3] Szécsi Ferenc nyelvmagyarítással is foglalkozott, a Szentesi Napló 1942. október 10-ei száma közöl néhány példát a kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: adminisztrál — elügyit, alumínium — pihefém, artista — tarkaművész, bakfis — suttyólány, bár — duhajda, cvikipuszi — csipicsók, drogéria — gyógyosbolt, gardedám — nővigyázó.[4] Új magyar szavak szótára című művét a Magyar Szemle groteszk ötleteivel feltűnést keltő kis füzetként jellemzi és megjegyzi, hogy a nyelv dolgához csak avatott embernek szabad nyúlnia.[5] Márai Sándor a következő kritikával illette: "Szécsi Ferenc első füzetét, az „Uj magyar szavak szótárá“-t csodálkozással elegy idegenkedéssel olvastam, mert szép példája annak, hogy egy jószándéku ember önzetlenül is mennyit véthet a magyar nyelv ellen, ha erőszakos és nyakatekert módon, előre feltett szándékkal csüri-csavarja az élet uj fogalmainak fedezésére forgalomba vetett idegen szavakat."[6] A mű több száz idegen eredetű szó helyett ajánl saját maga gyártotta magyar megfelelőt. Nyelvújító tevékenységét több korabeli lap kifigurázta (a Népszava 1941. november 7-ei száma Vizelény a duhajdában címmel közöl egy írást, amely Szécsi szavainak felhasználásával készült), Jemnitz Sándor pedig rámutatott a zenei szakkifejezések Szécsi általi magyarításának pontatlanságaira.[7]

Művei[szerkesztés]

  • Új magyar szavak szótára, 1926;[8]
  • Idegen szavak nagyszótára, 1936;[9]
  • Szállóigék. Az irodalomban, sajtóban és köznyelvben használt magyar, latin, görög, német, francia, olasz, angol stb. irodalmi és történelmi mondások gyűjteménye, származásuk és használatuk magyarázataival; Universum, Bp., 1937
  • Ami a történelemből kimaradt, 1940;
  • Általános műveltség lexikona, 1941;[8]
  • 2000 kérdés és felelet[8]
  • Hivatalos és köznapi nyelvünk magyartalanságai, 1942;[10]
  • Magyar nyelvvédő könyve, 1943.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. XI. ker. állami házassági akv. 469/1937. folyószáma alatt.
  3. Vae victis = C'est la guerre. Szécsi Ferenc szállóigegyüjteménye. Pesti Napló, 1937. február 21 / 42. szám, 43. old.
  4. Szentesi Napló, 1942. október 10. / 229. szám, 4. old.
  5. Magyar Szemle 42. kötet (1942. 1-6. sz.) 224. old.
  6. Pesti Hírlap, 1942. október 8. / 227. szám, 5. old.
  7. A Szécsi-féle szótár új zenei műszavaihoz. Népszava, 1942. október 11. / 230. szám, 9. old.
  8. a b c (1941. november 9.) „Keretes hirdetés”. Budapesti Hírlap 64 (45), 96. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.)  
  9. (1938. június 5.) „Könyvnap 1938. június 9-10-11”. Budapesti Hírlap 58 (126), 13. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.)  
  10. (1943. január 10.) „A Magyar Mérnök- és Építész Egylet könyvtárának új szerzeményei”. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 77 (1), 24. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.)  

Források[szerkesztés]