Szász Pál (matematikus)

Szász Pál
Született	1901. július 11. Budapest
Elhunyt	1978. február 12. (76 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	matematikus, egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye	Farkasréti temető (34/2-3-37)
Sablon Wikidata Segítség

Szász Pál (Budapest, 1901. július 11. – Budapest, 1978. február 12.) matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora (1957).

Életpályája

Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte el. 1924-től Fejér Lipót tanítványa, majd tanársegédje volt, munkatársaként vett részt az analízis oktatásában. 1933-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá habilitálta, 1943-ban rendkívüli tanári, 1950-ben intézeti tanári, 1952-ben docensi, 1958-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. Emellett 1945-ig a budapesti tudományegyetem mellett működő Középiskolai Tanárképző Intézet tanára is volt. Csaknem fél évszázadon át a budapesti tudományegyetemen több matematikus nemzedéket tanított.

Kutatási területei

A klasszikus analízis, főleg az approximációelmélet és a geometria alapjai, kiváltképpen a hiperbolikus geometria axiomatikus felépítése. Különösen az utóbbi témakörben elért eredményei tették nevét külföldön is ismertté. Kétkötetes analízis-tankönyve, mely a 2. kiadásban teljesen átdolgozva jelent meg, matematikusok több generációjának tan- és kézikönyve volt. A Bolyai János Matematikai Társulat tb. elnöke volt. Két fontos könyvet írt. Egyet a differenciál- és integrálszámításról 1935-ben, egyet pedig a nemeuklideszi geometriáról 1973-ban. Legfontosabbak a geometria Hilbert-féle axiómarendszerével kapcsolatos eredményei.

Főbb munkái

• A differenciál- és integrálszámítás elemei (I–II., (Budapest, 1935; 2., átdolgozott kiadás, Budapest, 1951);
• Bevezetés a Bolyai–Lobacsevszkij-féle geometriába (Budapest, 1973).

Források

• Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 748-749. o. ISBN 963-85433-5-3
• Szász Pál, Tudósnaptár