Szász Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szász Ottó
Otto Szasz.jpg
Született 1884. december 11.
Alsószúcs, Magyarország
Elhunyt 1952. szeptember 19. (67 évesen)
Montreux, Svájc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus

Szász Ottó (1904-ig Schlesinger Ottó; Alsószúcs, 1884. december 11.Montreux, 1952. szeptember 19.) magyar matematikus.

Életrajza[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Göttingenben végezte. Doktorátusát 1911-ben Budapesten szerezte meg, ezután több évig nyugat-európai egyetemeken tanított. 1914-ben a frankfurti, 1917-ben a budapesti egyetem magántanára lett. 1920-ban hagyta el véglegesen Magyarországot. 1920 és 1933 között a frankfurti egyetem professzora.[1] 1933-ban állása elvesztése után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol rövidesen az Ohio állambeli Cincinnati város egyetemének professzora lett.[1]

Halálát svájci üdülése közben, 1952. szeptember 19-én bekövetkezett szívroham okozta.[1]

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területei az analízisen belül a sorelmélet és az approximációelmélet voltak. Ezekben a témákban több mint száz tudományos dolgozatot publikált.[1]

Kutatási területei részletesebben: determinánsok, lánctörtek, hatvány- és Dirichlet-sorok, trigonometrikus polinomok, szummabilitási módszerek, ultraszférikus polinomok és Bessel- függvények.[2]

Egyszerű bizonyítást adott a Riesz testvérek nevezetes közös tételére.[1]

Két amerikai matematikai folyóiratnak volt segédszerkesztője.[1]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

1930-ban a Mathematikai és Physikai Társulat Kőnig Gyula-díjjal tüntette ki.[1]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g Filep László: A 20. Századi matematikus emigráció, in. Magyar Tudomány, 2003/7. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
  2. História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2009. december 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]