Szántai Lajos (művelődéstörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szántai Lajos
Született 1962 (56 éves)
Mezőkövesd
Nemzetisége magyar
Foglalkozása néprajzkutató, művelődéstörténész

Szántai Lajos (Mezőkövesd, 1962 –) magyar amatőr népmesekutató, végzettség nélküli művelődéstörténész, számos vitatott elmélet, például a sumer-magyar rokonság, vagy Jézus "parthus-magyar" származásának hirdetője.[1]

Munkássága[szerkesztés]

Saját bevallása szerint az iskola előtti éveiben két döntő hatás érte, amely lehetővé tette későbbiekben számára a magyar történelem és műveltség vizsgálatát. Egyrészt 3-7 éves kora között sokat időzött a makkosmáriai Angyalok királynéja-templomban, a sekrestyében játszadozva. Nagyapja pedig esténként magyar népmeséket mesélt. Ezek közül leginkább a királyos mesék ragadták meg a képzeletét. A nagyapai hagyaték alapján a népmesékkel kezdett foglalkozni. Ezt hosszú adatgyűjtés és a jelképtanban való elmélyedés követte, amelyhez az indulást leginkább a sárkány és a táltos ló adta meg. Alapvetéseit többek között Horvát István történész, Solymossy Sándor népmesekutató és Ipolyi Arnold munkásságára alapozta.[2] A kezdetekben a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben tanult. Első publikációi is itt, a Buddhista Misszió által kiadott USzO-füzetekben jelentek meg, a magyar népmesékről.

Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József néprajzkutató a hetvenes évek óta dolgoznak együtt. Az általuk közvetített elméleteket már hivatalosan oktatják Nagyváradon, Miskolcon. Ebbe csatlakozott be Szántai Lajos is az 1990-es évek elején a népmesékről szóló előadássorozataival, melyeken a népmesék elemzése mellett, a hozzájuk szorosan kapcsolódó magyar történelmi események a néphagyományban fellelhető emlékeit is ismertette. Nevéhez fűződik a Képes krónika ábráinak a magyar néphagyománnyal és mítikus történelemképével való analógiáinak felfedezése.

Szántai Lajost és elméleteit parodizálja a L'art Pour L'art Társulat egyik figurája, a Dolák-Saly Róbert által alakított Naftalin Ernő.[3]

Könyvei[szerkesztés]

  • Továbbélő honfoglalás. Őstörténet és népmese. Főnix Könyvek, Debrecen, 1998, 2002
  • Az Örök Királynak leánya. Árpád-házi Szent Margit. Főnix Könyvek, Debrecen, 1999
  • A két hollós. Mátyás király és a Pálos Rend. Budapest, 2001
  • Világszép Nádszál kisasszony. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2002
  • „Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége”. Hunyadi Mátyás. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2003
  • Fény által festett történelem. in: Képes krónika I-II. Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003
  • „Az Úr letekintett Magyarországra...” II. Géza küldetése földön és égen. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2004
  • „Szent őseink nyomában maradva” - Szent korona, népmese, mitikus történelem. Debrecen, 2009

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.youtube.com/watch?v=C_F0Mk05cwE
  2. Utóbbi Magyar Mythologia máig megkerülhetetlen a magyar őstörténettel, ősvallással foglalkozó szakemberek körében
  3. https://www.youtube.com/watch?v=bHGaCiYCznw

Források[szerkesztés]