Szálang-alagút
| Szálang-alagút | |
 | |
| Elhelyezkedése |  Afganisztán, Baglán és Parván tartományok |
| Funkció | közúti alagút |
| Teljes hosszúság | 2600 m |
| Keresztezett akadály | Hindukus hegység |
| Út | AH76 |
| Átadás ideje | 1964 |
| Elhelyezkedése | |
 Szálang-alagút
Pozíció Afganisztán térképén
| |
 é. sz. 35° 18′ 52″, k. h. 69° 02′ 13″35.314444°N 69.036944°EKoordináták: é. sz. 35° 18′ 52″, k. h. 69° 02′ 13″35.314444°N 69.036944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szálang-alagút témájú médiaállományokat. | |
A Szálang-alagút (perzsául: تونل سالنگ (túnel-e Szálang)) egy közúti alagút a Hindukus hegységben, Afganisztán Baglán és Parván tartományai között.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Korábban az északi és déli országrészek között a Szálang-hágón keresztül lehetett közlekedni, ami nehezen járható útvonal volt, és az átkelés igen sokáig tartott. Ezt az átkelést rövidítette le jelentősen az alagút, amelynek tervezése már az 1950-es évek közepén elkezdődött, az építés pedig 1964-ben fejeződött be. Ebben a hidegháborús időszakban jellemző volt, hogy az amerikaiak és a szovjetek egymással versengve vittek véghez infrastrukturális beruházásokat Afganisztánban: amíg például az amerikaiak a déli Helmand tartomány öntözőrendszerét építették ki, addig a szovjetek az északi országrészben a Szálang-alagutat nyitották meg.[1]
A 21. század elejére az évtizedes háborúskodás következtében az alagút állapota jelentősen leromlott, és bár 2002-ben részben felújították, a felújítás után is keskeny, kétsávos, gödrös talajú létesítmény maradt, amelyben az aszfaltozás és a szellőztető rendszer hiánya miatt állandó volt a szálló por, így a látótávolság rendkívül alacsony (gyakran csak néhány méter) volt.[1] A nem megfelelő szellőzés miatt a szén-monoxid-mérgezés veszélye is fennállt.[2] A 2010-es évek végén, amikor már egy teljesen új, hosszabb alagút tervezése is folyamatban volt, a régi Szálang-alagúton is végeztek felújítási munkálatokat.[3]
A Szálang-alagútban több rendkívül súlyos katasztrófa is történt az idők során. 1982-ben egy szovjet üzemanyag-szállító jármű kigyulladt az alagútban: a katasztrófa több tucat (más becslés szerint több száz[2]) szovjet katona halálát okozta. 2010-ben egy lavinasorozat következtében több száz utas bent ragadt az alagútban, és becslések szerint legalább 150-en életüket vesztették.[1]
Leírás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hindukuson keresztül vezető Szálang-alagút az egyetlen olyan fő közlekedési útvonal Afganisztánban, amely egész évben nyitva áll, és összeköti a déli és északi országrészeket. Naponta mintegy 1000 jármű halad át rajta.[4] A 2,6 km hosszú alagút mintegy 3400 méterrel húzódik a tenger szintje felett, ezzel pedig felépülte után (amikor valóságos mérnöki csodának tekintették) a világ legmagasabban fekvő alagútja lett (ma a Colorado állambeli Eisenhower-alagút már megelőzi ebben a tekintetben).[1]
Az északnyugat–délkelet irányban húzódó alagút az AH76-os főút mentén fekszik.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az alagút 1975-ben
Az alagút beleseje 2013-ban
Katonai konvoj lép be az alagútba egy 2011-es havas napon
Ezen a vidéken vezet keresztül az alagút
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "High Up In Afghanistan, A 'Ghostly' Ride Through The Salang Tunnel" (angol nyelven). NPR. 2010. december 7. Hozzáférés: 2019. november 28..
- 1 2 "Dig deeper" (angol nyelven). The Economist. 2013. augusztus 3. Hozzáférés: 2019. november 28..
- ↑ "Govt Reports Back On New Salang Tunnel Progress" (angol nyelven). ToloNews. 2018. június 18. Hozzáférés: 2019. november 28..
- ↑ "Salang Tunnel - Afghanistan's lifeline" (angol nyelven). BBC. 2010. február 10. Hozzáférés: 2019. november 28..