Sylvester János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sylvester János
Született1504[1][2]
Szinérváralja
Elhunyt1552. május 6. (47-48 évesen)[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • grammatikus
  • író
  • fordító
  • filológus
IskoláiJagelló Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Sylvester János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ulj Testamentũ Mag'ar ńelveñ mell'et az Goͤroͤg és Diak ńelvboͤl vijonnan fordijtank az Mag'ar nipnek Kereßt'en huͤtben valo ippuͤliſire címmel (Újsziget, 1541)[4]

Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül – ? , 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.

Életpályája[szerkesztés]

1526–1527-ben Krakkóban tanult és a magyar burzában élt, itt ismerkedett meg Erasmus eszméivel. 1529-ben, majd 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába, az ő sárvári birtokain, az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten. 1543 végétől vagy 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv tanára volt.[5]

Főbb művei[szerkesztés]

Nyelvtana[szerkesztés]

Sylvester János „ ii̢ ij l’ ń oͤ ſↄ ß ” betűi[6]
  • Ioannes Sylvester: Grammatica Hungarolatina.   (latin) (magyarul) Neanesi [= Sárvár-Újsziget]. 1539. – Új kiadása angol nyelvű bevezetővel és jegyzetekkel: Grammatica Hungarolatina. Főszerk. Bartók István. Budapest: Akadémiai k., Argumentum. 2006. = Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova, 15. ISBN 963 446 392 4  
  • Rudimenta grammatices Donati... Autore Christoforo Hegendorphino [Dévai Biró Mátyás]; fakszimile szöveggond. Molnár József / Sylvester János: Grāmatica Hvngarolatina in usum puerorū recēs scripta loanne Syluestro Pannonio autore / Orthographia Vngarica...; ELTE, Bp., 1977 (Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium)

Sylvester János az első magyar nyelvtan szerkesztője, a magyar nyelv tudatos művelője volt.[5] Vele kezdődik a magyar nyelvtantudomány és a törekvés az egységes helyesírásra.[7]

Sylvester helyesírása a következő módon tér el a maitól:[8][9]

Sylvester ā ćz (cz) (c[A]) cz ę ê (é) ǵ (g[A]) g (gh[A]) i i[B] y[C] ii̢ ij l’ ń o oͤ ſ s ſↄ[D] ß t’ u[10] u[B] w[C] uͤ
Ma á c[11] dz[12] cs é[13] gy g i í j ij[14] ji[15] ly ny o ó ö ő s zs[16] sz ty u ú v[17] ü ű

Ez a helyesírás nem jelöli a hosszúságot a magánhangzóknál, a rövid változattól másképp hangzó á és é kivételével.[18] A mássalhangzók hosszúságát pedig a mai helyesíráshoz hasonlóan a betű kettőzésével, digráf esetén az első betű diakritikus jel nélküli kettőzésével jelöli[19] (például iecćziſit = jeddzísít „jegyzését”[12]).

Észrevehető ezen az utóbbi példán, valamint sok hasonló példán (feijr = fejír „fejér”,[15] ßotiuoͤk = szótivök „szótövëk”,[8] stb.), hogy Sylvester az ifjúkora erősen i-ző nyelvjárását írja le és használja következetesen még az eltérő sárvári magyar nyelvi környezetben is:[7] nem célja a magyar nyelv egységesítése.

Az Újszövetség fordítása[szerkesztés]

  • Új Testamentum. Ford. Sylvester János. Újsziget: Abádi Benedek. 1541. – Fakszimile kiadása Varjas Béla gondozásában és kísérő tanulmányával: Új Testamentum. Főszerk. Varjas Béla. Budapest: Akadémiai kiadó. 1960. = Bibliotheca Hungarica Antiqua, 1.  

Sylvester János készítette el az első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást,[7] amely az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyvünk (kiadta Abádi Benedek).[5]

A legjelentősebb, az Erasmus szövege nyomán készült Újszövetség-fordítást Sylvester filológiai kritikával ellenőrizte, és igyekezett az eredeti gondolatot szabatosan tolmácsolni. Bár felhasználta az Újszövetség régi magyar fordítását, az eredeti görög szöveget vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta könyvének a magyar néphez szóló ajánlását is, elsőnek alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést. Munkásságával új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar stilisztika, filológia történetében is.[5]

Az ajánlás eleje eredeti helyesírással[20] Mai helyesírással, ritmusképlettel[21]
Profetāk āltal ßolt righeñ nêked az iſten, Próféták által szólt rígen néked az Isten,
— — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪
Az kit ighirt imę vigre meg atta fiāt. Akkit igírt, ímé, vígre megadta fiát.
— ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ —
Buzgo lilekuel ßol moſt ęs nêked ez āltal, Buzgó lílekvel szól most és néked ezáltal,
— — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪
Kit haǵa hoǵ halgaſſ, kit haǵa hoǵ te koͤueſſ. Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.
— ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ —

Esszék[szerkesztés]

Magyarországon az esszé műfajának megteremtője Sylvester János volt, vele kezdődik a magyar értekező próza. Ő írt először magyarul esszéket, valamivel azelőtt, hogy Michel de Montaigne (1533–1592) Franciaországban kitalálta az esszét mint műfajelnevezést.[7]

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. ↑ A Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv, amit Sylvester János fordított görög és latin nyelvről magyarra, Sárvár-Újsziget, 1541, Nádasdy-Sylvester nyomda, Joannes Strutius és Abádi Benedek. A piros-fekete nyomású szöveggel (Sylv06). Nemcsak a címlap nagybetűi, hanem a címsorok, fejezetcímek is mind fából, egyedileg vannak metszve. (RMNy 49)
  5. ↑ a b c d Sylvester János, Erdősi Sylvester. In Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai k. 1969. ISBN 9789630524971  
  6. ↑ Sylvester 1539, 6. fakszimile-o.
  7. ↑ a b c d Sylvester János. In Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest: Trezor. 1995. ISBN 963 7685 55 3  
  8. ↑ a b Bartók 2006, 30-34. o. = Sylvester 1539, 6-10. fakszimile-o.
  9. ↑ Varjas 1960, Kísérő tanulmány, 22-23. o.
  10. ↑ u szó elején legtöbbször v alakú.
  11. ↑ Bartók 2006, 68. o. = Sylvester 1539, 32-33. fakszimile-o.: halgaccz, ßereccz; Bartók 2006, 92. o. = Sylvester 1539, 45. fakszimile-o.: halgacćz, ßerecćz.
  12. ↑ a b Bartók 2006, 112. és 117-118. o. = Sylvester 1539, 48. és 51. fakszimile-o.: iecćziſit, iecćzi.
  13. ↑ Eloszlanak a vélemények az ę és ê (vagy è) közötti esetleges különbségről. Bár mindezekből é lett a mai nyelven, egyesek úgy tartják, hogy zárt (ë, é(j)) a Sylvester leírása szerint az e betűtől eltérő ę, és hogy az ê betűn a kúpos ékezet, mint a makron, csupán hosszúságjelző egyes magánhangzókon és a nyílt e hosszúságát jelöli (ee) – miközben mások viszont úgy gondolják, hogy az ę a nyílt, hosszú e: Varjas-tanulmány, p. 22-24.
  14. ↑ Bartók 2006, 91., 94., 97-98. o. = Sylvester 1539, 44-46. fakszimile-o.: tanii̢t.
  15. ↑ a b Bartók 2006, 36. o. = Sylvester 1539, 12. fakszimile-o.: feijrb, feijr.
  16. ↑ Bartók 2006, 45. o. = Sylvester 1539, 18. fakszimile-o.: Elſↄebet.
  17. ↑ Bartók 2006, 36., 113. o. = Sylvester 1539, 11., 48. fakszimile-o.: new, Newtuͤl.
  18. ↑ Makron (vonal) vagy kúpos ékezet néha más betűkön is jelzi a hosszúságot: î (ī), alkalomadtán ô, n̄ (=nn): Varjas-tanulmány, p. 22-24.
  19. ↑ Kivéve a mindig az-nak írt határozott névelő után, bár akkoriban például af farkas volt a kiejtés: Varjas-tanulmány, p. 21, és Bartók 2006, 54. o. = Sylvester 1539, 24. fakszimile-o.
  20. ↑ Prusinszki István: Sylvester János és a sárvári nyomda. prusi.blog.hu (2013. december 15.)
  21. ↑ Rövid a szótag (∪), ha a magánhangzója rövid és nincs utána két mássalhangzó vagy hosszú mássalhangzó (mint régen az „az” határozott névelő „a(’)” alakja után), más esetben hosszú a szótag (—), ld.: főszerk. Osztovits Szabolcs: Az időmértékes verselés. Fazekas-enciklopédia (Hozzáférés: 2014. december 1.) arch.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Uy Testamentum, Vyszighet, 1541
  • A magyar irodalom története – Sylvester János, mek.oszk.hu
  • Révész Imre: Erdősi János magyar protestáns reformátor, különös tekintettel némely magyar tudósok balvéleményére; Városi Ny., Debrecen, 1859
  • Sebald Heyden: Heyden Sebald gyermeki beszélgetéseinek latin-magyar szövege 1531-ből. Adalék Sylvester János irodalmi működéséhez; bev., jegyz. Dézsi Lajos; Athenaeum Ny., Bp., 1897
  • A két legrégibb magyar nyelvű nyomtatvány. Adalék Sylvester János működéséhez; bev. Melich János; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1912
  • Balázs János: Sylvester János és kora; Tankönyvkiadó, Bp., 1958
  • Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon. Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig; Akadémiai, Bp., 1988 (Humanizmus és reformáció)
  • Fónyad Pál: Sylvester János Bécsben; Sylvester János Könyvtár, Sárvár, 1995
  • "Ídes az hazának szerelme". Tiszteletadás Sylvester Jánosnak; szerk. Pallósiné Toldi Márta; Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely, 2004
  • Bartók István: "Nem egyéb, hanem magyar poézis". Sylvester János nyelv- és irodalomszemlélete európai és magyar összefüggésekben; Universitas, Bp., 2007 (Klasszikusok)
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sylvester_János&oldid=26590287”