Surveyor–4

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Surveyor–4
Surveyor 4 launch.jpg
Küldetés típusa űrszonda
Indítás dátuma 1967. július 14.
Indítás helye Cape Canaveral Űrközpont 36. indítóállás
Hordozórakéta Atlas-Centaur
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Surveyor–4 témájú médiaállományokat.
Az űrszonda modellje

Surveyor–4 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, technikai okok miatt nem tudott landolni.

Küldetés[szerkesztés]

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket juttatott a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

Jellemzői[szerkesztés]

1967. július 14-én egy Atlas-Centaur rakétával indították a Air Force Eastern Test Range űrbázisról. A második kozmikus sebességet elérve direkt pályán indult a Hold felé. Repülés közben pályakorrekciót hideggázrakétákkal végeztek, helyzetét stabilizálták. A referencia érzékelők a Napot és a Canopus csillagot vették célba.

1967. július 17-én Holdra szállás közben 1600 kilométer holdmagasságban a folyékony hatóanyagú fékezőrakéták működésében technikai probléma keletkezett, egyben megszakadt a kapcsolat az űrszondával.

Az űreszköz felépítése, műszerezettsége megegyezett a Surveyor–3 űrszondával. A Surveyor 3 méter magas, három lábon álló dúralumínium, csővázas építmény. A váz fogta össze a üzemanyagtartályt, rakétahajtóművet, telekommunikációs egységet, vezérlőegységet, az 1,5 méterre kinyúló manipulátorkart, antennákat. Energiaellátását akkumulátorok (cink-ezüst) és napelemek (1 négyzetméter) összehangolt egysége biztosította volna. Tömege induláskor 1,5 tonna, leszállás után 300 kilogramm.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Surveyor-2. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  • Surveyor-2. hq.nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. december 28.)

Elődje:
Surveyor–3

Surveyor-program
1966–1968

Utódja:
Surveyor–5