Suo-ven csie-ce
| Suo-ven csie-ce () | |
 | |
| A Suo-ven csie-ce () Szung ()-kori kiadása. | |
| Szerző | Hszü Shen () 許慎 / 许慎 |
| Eredeti cím | Suo-ven csie-ce () |
| Ország | Keleti Han-kori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | 9353 írásjegy jelentése és etimológiája |
| Műfaj | szótár |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. sz. 100 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Suo-ven csie-ce () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Suo-ven csie-ce | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 說文解字 |
| Egyszerűsített kínai | 说文解字 |
| Mandarin pinjin | Shuōwén jiězì |
| Wade–Giles | Shuo1-wen2 chieh3-tzu4 |
A Suo-ven csie-ce () (magyarul: Az egyszerű és összetett írásjegyek magyarázata) az első kínai írásjegyszótár, amelyet i. sz. 100-ban állította össze Hszü Sen () 許慎 / 许慎. A mű 540 fogalomkulcs (pu-sou () 部首) alá rendezve, összesen 9353 írásjegy etimológiáját, összetevőit és jelentését tárgyalja. A korai kínai írás tanulmányozásának páratlan forrása.
Szerzője, keletkezése
[szerkesztés]
Hszü Shen () (kb. 58–kb. 147) ugyan i. sz. 100-ra elkészült művével, azonban a kedvezőtlen politikai helyzet miatt csak fia, Hszü Csung () 許沖 / 许冲 mutatta be és nyújtotta át az uralkodónak 121-ben. A szótár jelentősége, hogy az írásjegyeket elemeikre bontja, sok esetben pedig a szavak etimológiáját is megadja. A szótár 9353 írásjegyet tartalmaz. A Suo-ven csie-ce ()t megelőző szótárakban, mint az Er ja ()ban 《爾雅》 / 《尔雅》 és a Fang-jen ()ben 《方言》 a keresés igen nehézkes volt, így az osztályozóelemek használata nagy előrelépést jelentett, az új módszer a keresést gyorssá és hatékonnyá tette.
Tartalma
[szerkesztés]A Suo-ven csie-ce ()ben a meghatározandó írásjegyek kis pecsétírással íródtak, amely a Csin () állam, majd a Csin ()-dinasztia hivatalos írása volt. Hszü Sen () nyelvészeti munkásságának egyik legnagyobb érdeme az írásjegyek hatféle szerkezeti típusának (liu-su () 六書 / 六书) megállapítása és definiálása:
- cse si () 指事 „dolgokra mutató” egy írásjegy, ha direkten ábrázol fogalmakat, például sang () 上 „fent”, hszia () 下 „lent”;
- hsziang hszing () 象形 „formát utánzó” a piktogramból származó írásjegy, pl. a zsi () 日 „nap”, jüe () 月 „hold”;
- hszing seng () 形聲 „forma és hangzás” írásjegy két egyszerűbb írásjegy összetétele, az egyik a hangzást jelöli, a másik a jelentésre utal, pl. a csiang () 江 „folyó” és a ho () 河 „folyó” írásjegyekben mindkét esetben a víz piktogramjából származó bal oldali rész kombinálódik a másik féllel, melynek nincs köze a jelentéshez, de egy, az új írásjegy kiejtéséhez közel álló szót képvisel;
- huj ji () 會意 „összetett jelentésű” pl. a „száj” + „madár” összevonásával alkotott ming 鳴 „sírni; csiripelni” írásjegy;
- csuan csu () 轉注 „átvitt jelölésű” az azonos jelentésű, eltérő hangzású, de formailag hasonló írásjegyek, pl. lao 老 „öreg” és kao 考 „öreg”;
- csia-csie () 假借 „kölcsönzött” azon írásjegy, melynél egy hasonló vagy ugyanolyan hangzású írásjegyet használunk egy másik helyett, pl. an 安 „béke” az an „hol?”, „hogyan?” kérdőszó helyett.
Hszü Shen () másik elévülhetetlen érdeme, hogy a kínai írásjegyek keresésére megalkotta a radikálisok, vagy írásjegygyökök rendszerét. Művében ő még 540 ilyen, saját maga által pu-sou ()nak 部首, vagyis „rész-fejnek” nevezett fogalomkulcsot különböztetett meg, amelyek idővel ugyan drasztikusan csökkentek, de a rendszer alapjait Hszü Shen () dolgozta ki.
A Hszü Sen ()-féle fogalomkulcsok
[szerkesztés]| Listaszám | Fogalomkulcsok |
|---|---|
| 1 | (Bevezetés) |
| 2 | 一丄示三王玉玨气士丨屮艸蓐茻 |
| 3 | 小八釆半牛犛告口凵吅哭走止癶步此正是辵彳廴㢟行齒牙足疋品龠冊 |
| 4 | 㗊舌干𧮫只㕯句丩古十卅言誩音䇂丵菐𠬞𠬜共異舁𦥑䢅爨革鬲䰜爪丮鬥又𠂇史支𦘒聿畫隶臤臣殳殺𠘧寸皮㼱攴教卜用爻㸚 |
| 5 | 𡕥目䀠眉盾自白鼻皕習羽隹奞萑𦫳𥄕羊羴瞿雔雥鳥烏𠦒冓幺𢆶叀玄予放𠬪𣦼歺死冎骨肉筋刀刃㓞丯耒 |
| 6 | 角竹箕丌左工㠭巫甘曰乃丂可兮号亏旨喜壴鼓豈豆豊豐䖒虍虎虤皿𠙴去血丶丹青井皀鬯食亼會倉入缶矢高冂𩫖京亯㫗畗㐭嗇來麥夊舛舜韋弟夂久桀 |
| 7 | 木東林才叒之帀出𣎵生乇𠂹𠌶華𥝌稽巢桼束㯻囗員貝邑𨛜 |
| 8 | 日旦倝㫃冥晶月有朙囧夕多毌𢎘𣐺𠧪齊朿片鼎克彔禾秝黍香米毇臼凶朩𣏟麻尗耑韭瓜瓠宀宮呂穴㝱疒冖𠔼冃㒳网襾巾巿帛白㡀黹 |
| 9 | 人𠤎匕从比北丘㐺𡈼重臥身㐆衣裘老毛毳尸尺尾履舟方儿兄兂皃𠑹先禿見覞欠㱃㳄旡頁 |
| 10 | 𦣻面丏首𥄉須彡彣文髟后司卮卩印色卯辟勹包茍鬼甶厶嵬山屾屵广厂丸危石長勿冄而豕㣇彑豚豸𤉡易象 |
| 11 | 馬𢊁鹿麤㲋兔萈犬㹜鼠能熊火炎黑囪焱炙赤大亦夨夭交尣壺壹幸奢亢夲夰大夫立竝囟思心惢 |
| 12 | 水沝瀕𡿨巜川泉灥永𠂢谷仌雨雲魚𩺰燕龍飛非卂 |
| 13 | 𠃉不至西鹵鹽戶門耳𦣞手𠦬女毋民丿𠂆乁氏氐戈戉我亅珡乚亡匸匚曲甾瓦弓弜弦系 |
| 14 | 糸素絲率虫䖵蟲風它龜黽卵二土垚堇里田畕黃男力劦 |
| 15 | 金幵勺几且斤斗矛車𠂤𨸏𨺅厽四宁叕亞五六七九禸嘼甲乙丙丁戊己巴庚辛辡壬癸子了孨𠫓丑寅卯辰巳午未申酉酋戌亥 |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Boltz 1993: William G. Boltz. Shuo wen chieh tzu. In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 429–442. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Galambos 2006: Imre Galambos. Orthography of early Chinese writing: evidence from newly excavated manuscripts. Budapest monographs in East Asian Studies I. Department of East Asian Studies, Eötvös Loránd University. Budapest 2006. ISBN 978-963-463-811-7
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- 《說文解字》, elektronikus kiadás – Chinese Text Project
- 《说文解字注》 全文检索 – 许慎撰 段玉裁注, fakszimile kiadás
- 《說文解字》在线查询 Archiválva 2010. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Chinese Etymology, online dictionary with Shuowen's definitions – Richard Sears
- – 漢字データベースプロジェクト/Kanji Database Project
- Shuowen online text version with Duàn Yùcái "說文解字注", "釋名 Shiming", "爾雅 Erya", "方言 Fangyan", "廣韻 Guangyun" définitions and glosses
| Típusok, stílusok | .svg) | |
|---|---|---|
| Nyomdai karaktertípusok, digitális fontok | ||
| Átírások | ||
| Rokon írásrendszerek |
| |
| Egyéb | ||
