Studenci (Teslić)
| Studenci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 77 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 15,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,95 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 32′ 53″, k. h. 17° 53′ 32″44.548100°N 17.892200°EKoordináták: é. sz. 44° 32′ 53″, k. h. 17° 53′ 32″44.548100°N 17.892200°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Studenci témájú médiaállományokat. | |
Studenci (szerbül: Студенци), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 25, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re délre, a Borja-hegység keleti, és a Kondžilo-hegy északi lejtőin, valamint a Velika Usora bal partján, 233-500 méteres magasságban található. A helyi közösséget Pranjići, Mršići, Ereizi, Čančari, Luščići, Blatnjaci falvak alkotják. Studenci az Usora-folyó középső folyásánál található, amely az Oćauš-hegység alatt ered, átfolyik Teslićen, mielőtt Doboj közelében a Bosznába ömlik. Az Usora folyó és mellékfolyói körüli területet egyszerűen Usorának nevezik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 23 | 31 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 905 | 46 |
| Jugoszláv | 14 | 0 |
| Egyéb | 12 | 0 |
| Összesen | 956 | 77 |
Története
[szerkesztés]A falu története szorosan kapcsolódik más horvát településekhez: Crni Rijeka, Slatina és Komušina. Együtt alkották egykor a középkori Kuzmadanj katolikus plébániáját (a plébánia központja az akkori Studenac területén volt). 1881-ben Komušina plébániáját három plébániára osztották: Bežlja, Komušina Donja és Komušina Gornja. Studenci és a környező falvak a bežljai plébániához tartoznak. A szomszédos Komušina ma a Felső-Boszniai érsekség legnagyobb Mária-szentélyeként ismert.
A kuzmadanji plébánia első említése a kolostorok és plébániák 1623-as jegyzékében található, amelyet Bazilije Pandžić szerzetes tett közzé. A plébániát ekkor a Kraljeva Sutjeska kolostor plébániájaként emlegették. Egy másik, 1655-ös jelentésben, amelyet Maravić püspök küldött Rómába, megemlítik, hogy Kuzmadanj a Sutješća kolostor korzetében található. 1675-ös jelentésében Nikola Olovčić-Ogramić püspök is azt írja, hogy személyesen járt Kuzmadanjban.[4] 1637-től megvan a kuzmadanji, majd komušinai szolgálatában álló papok és lelkészek névsora is. A plébániát 1900-ig ferences atyák, majd egyházmegyei papok irányították.[4]
A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 11 háztartása és 87 horvát lakosa volt.[5] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 25 háztartást és 195 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Studenci községnek 168 lakosa volt, mind római katolikus horvátok.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborúban Studenci is teljesen elpusztult. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Mršići Szent Fülöp és Jakab kápolnája a helyi temetőben áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ a b Župa Komušina. komusina-kondzilo.net. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o.
További információk
[szerkesztés]
