Stuart–Prower-faktor

Az 1c5m nevű fehérje renderelt képe (PDB alapján).

A Stuart–Prower-faktor más néven X-es faktor, vagy protrombináz, a véralvadási kaszkád egyik enzimje. Egy szerin endopeptidáz (az S1 proteáz csoport tagja). Amerikai és brit tudósok egymástól függetlenül írták le a X-es faktor hiányt 1953-ban és 1956-ban. Ahogy más véralvadási faktorok esetében is, a X-es faktort a vizsgált páciensekről - Mr. Rufus Stuart-ról (1921) és Miss Audrey Prower-ről (1934) nevezték el.

Fiziológia

A X-es faktor a májban szintetizálódik; a szintéziséhez K-vitamin szükséges.

A X-es faktort aktiválja a IX-es faktor (a kofaktorával, a VIII-as faktorral komplexet képezve (intrinsic Xase)), és a VII-es faktor, a kofaktorával, a szöveti faktorral együtt (a komplex neve extrinsic Xase). Ezért a közös (vagy trombin) útvonal első tagja.

Széthasítja a protrombint (II-es faktor) két helyen (egy arginin-treonin és egy arginin-izoleucin kötésnél), amely így aktív trombint eredményez. Ez a folyamat akkor optimális, ha a Xa faktor komplexet képez az V-ös faktor kofaktorával a protrombináz komplexben.

Az Xa faktort inaktiválja a Z fehérje függő proteáz inhibitor (ZPI), egy szerin proteáz gátló (serpin). Z fehérje jelenlétében ezen fehérje Xa faktorral szembeni affinitása kb. 1000-szeresére növekszik; miközben az XI-es faktor inaktivizációjához nem használja el a Z fehérjét. A Z fehérje hibái az Xa faktor aktivitásának növekedését okozzák, és trombózisra hajlamosítanak.

A X-es faktor felezési ideje 40-45 óra.

Genetika

A X-es faktor génje a 13-as kromoszómában található (13q34).

Betegségben játszott szerepe

A veleszületett X-es faktor hiány nagyon ritka (1:500 000), megjelenhet orrvérzésként (epistaxis), ízületi vérzésként (hemarthrosis) és gasztrointesztinális vérveszteségként. Eltekintve a veleszületett X-es faktor hiánytól, a faktor alacsony szintje esetén számos betegség előfordulhat. Például, az X-es faktor hiány figyelhető meg az amiloidózisban, ahol X-es faktor adszorbeálódik az érrendszerbeli amiloid fibrillumokban.

A K-vitamin-hiány vagy a warfarin (és hasonló gyógyszerek) inaktív X-es faktor termelődéséhez vezetnek. A warfarinos kezelés során ez kívánatos, hiszen így megelőzhető a trombózis. 2007 végén, ötből négy feltörekvő véralvadásgátló ezt az enzimet célozta meg.

Az Xa faktor gátlása alternatív módszer a véralvadásgátlásra; a közvetlen Xa-gátlók (xabanok) népszerű készítmények.

Terápiás felhasználása

A X-es faktor része a friss fagyasztott plazmának, és a protrombináz komplexnek. Az egyetlen kereskedelmi forgalomban is kapható koncentrátum a Factor X P Behring.

Interakciók

Kimutatták, hogy a X-es faktor kölcsönhatásba lép a szöveti faktor útvonal gátlókkal.

Külső hivatkozások

• A MEROPS online adatbázis, a peptidázokról és gátlóikról: S01.216 Archiválva 2020. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az eMedicine bejegyzése a X-es faktorról: Factor X
• X-es faktor deficiencia

További olvasásra

Cooper DN, Millar DS, Wacey A; et al. (1997). "Inherited factor X deficiency: molecular genetics and pathophysiology". Thromb. Haemost. 78 (1): 161–72. PMID 9198147. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Hassan HJ, Leonardi A, Chelucci C; et al. (1990). "Blood coagulation factors in human embryonic-fetal development: preferential expression of the FVII/tissue factor pathway". Blood. 76 (6): 1158–64. PMID 1698100. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Messier TL, Pittman DD, Long GL; et al. (1991). "Cloning and expression in COS-1 cells of a full-length cDNA encoding human coagulation factor X". Gene. 99 (2): 291–4. doi:10.1016/0378-1119(91)90141-W. PMID 1902434. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Krishnaswamy S (1990). "Prothrombinase complex assembly. Contributions of protein-protein and protein-membrane interactions toward complex formation". J. Biol. Chem. 265 (7): 3708–18. PMID 2303476. España F, Berrettini M, Griffin JH (1989). "Purification and characterization of plasma protein C inhibitor". Thromb. Res. 55 (3): 369–84. doi:10.1016/0049-3848(89)90069-8. PMID 2551064.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Fung MR, Hay CW, MacGillivray RT (1985). "Characterization of an almost full-length cDNA coding for human blood coagulation factor X". Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 82 (11): 3591–5. doi:10.1073/pnas.82.11.3591. PMC 397831. PMID 2582420.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Jagadeeswaran P, Reddy SV, Rao KJ; et al. (1990). "Cloning and characterization of the 5' end (exon 1) of the gene encoding human factor X". Gene. 84 (2): 517–9. doi:10.1016/0378-1119(89)90529-5. PMID 2612918. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Reddy SV, Zhou ZQ, Rao KJ; et al. (1989). "Molecular characterization of human factor XSan Antonio". Blood. 74 (5): 1486–90. PMID 2790181. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Kaul RK, Hildebrand B, Roberts S, Jagadeeswaran P (1986). "Isolation and characterization of human blood-coagulation factor X cDNA". Gene. 41 (2–3): 311–4. doi:10.1016/0378-1119(86)90112-5. PMID 3011603.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Broze GJ, Warren LA, Novotny WF; et al. (1988). "The lipoprotein-associated coagulation inhibitor that inhibits the factor VII-tissue factor complex also inhibits factor Xa: insight into its possible mechanism of action". Blood. 71 (2): 335–43. PMID 3422166. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Gilgenkrantz S, Briquel ME, André E; et al. (1986). "Structural genes of coagulation factors VII and X located on 13q34". Ann. Genet. 29 (1): 32–5. PMID 3487272. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Leytus SP, Foster DC, Kurachi K, Davie EW (1986). "Gene for human factor X: a blood coagulation factor whose gene organization is essentially identical with that of factor IX and protein C". Biochemistry. 25 (18): 5098–102. doi:10.1021/bi00366a018. PMID 3768336.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Leytus SP, Chung DW, Kisiel W; et al. (1984). "Characterization of a cDNA coding for human factor X". Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 81 (12): 3699–702. doi:10.1073/pnas.81.12.3699. PMC 345286. PMID 6587384. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) McMullen BA, Fujikawa K, Kisiel W; et al. (1983). "Complete amino acid sequence of the light chain of human blood coagulation factor X: evidence for identification of residue 63 as beta-hydroxyaspartic acid". Biochemistry. 22 (12): 2875–84. doi:10.1021/bi00281a016. PMID 6871167. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Marchetti G, Castaman G, Pinotti M; et al. (1995). "Molecular bases of CRM+ factor X deficiency: a frequent mutation (Ser334Pro) in the catalytic domain and a substitution (Glu102Lys) in the second EGF-like domain". Br. J. Haematol. 90 (4): 910–5. doi:10.1111/j.1365-2141.1995.tb05214.x. PMID 7669671. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Morgenstern KA, Sprecher C, Holth L; et al. (1994). "Complementary DNA cloning and kinetic characterization of a novel intracellular serine proteinase inhibitor: mechanism of action with trypsin and factor Xa as model proteinases". Biochemistry. 33 (11): 3432–41. doi:10.1021/bi00177a037. PMID 8136380. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Heeb MJ, Rosing J, Bakker HM; et al. (1994). "Protein S binds to and inhibits factor Xa". Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 91 (7): 2728–32. doi:10.1073/pnas.91.7.2728. PMC 43443. PMID 8146182. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Inoue K, Morita T (1993). "Identification of O-linked oligosaccharide chains in the activation peptides of blood coagulation factor X. The role of the carbohydrate moieties in the activation of factor X". Eur. J. Biochem. 218 (1): 153–63. doi:10.1111/j.1432-1033.1993.tb18361.x. PMID 8243461. Padmanabhan K, Padmanabhan KP, Tulinsky A; et al. (1993). "Structure of human des(1-45) factor Xa at 2.2 A resolution". J. Mol. Biol. 232 (3): 947–66. doi:10.1006/jmbi.1993.1441. PMID 8355279. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Sinha U, Wolf DL (1993). "Carbohydrate residues modulate the activation of coagulation factor X". J. Biol. Chem. 268 (5): 3048–51. PMID 8428982.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Factor X című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.