Stiller Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stiller Mór
Született1842. augusztus 6.[1]
Miskolc
Elhunyt1917. december 3. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Stiller Mór (Miskolc, 1842. augusztus 6.Budapest, 1917. december 3.)[3][4] magyar ügyvéd, jogi író, lapszerkesztő. Bátyja Stiller Bertalan belgyógyász, kórházi főorvos.

Élete[szerkesztés]

Stiller Dávid és Friedmann Rebeka fia. Pesten végezte jogi tanulmányait. 1869 és 1917 között budapesti ügyvéd, előbb bűnügyi védő, majd neves kereskedelmi jogász volt. Az 1878-ban kiadott A Törvénytelen gyermek helyzete Európában című nemzetközi jellegű, francia nyelvű kiadványban ő írta a Magyarországról szóló részt. Tagja volt budapesti zsidó egyházközség választmányának, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat igazgatóságának, s egy időben a Pesti Izraelita Hitközség helyettes elnöki tisztségét is betöltötte. 1885-ben megalapította és évtizedekig szerkesztette a Jog című szaklapot. 1898-ban megkapta a Vaskorona Rend III. osztályú kitüntetését. Halálát szívhűdés okozta.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége baranyavári Ullmann Sarolta (1851–1910)[5] volt, akivel 1870. július 10-én Pesten kötött házasságot.[6]

Gyermekei

  • Stiller Margit. Férje dr. Grosz Gyula.
  • Stiller Klára. Férje dr. Oláh Dezső ügyvéd.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A vasutak kártérítési felelőssége (Pest, 1871)
  • Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben 1870–1880 (Budapest, 1881)
  • Angol parlamenti küzdelmek (Budapest, 1906)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]